Támadás az Északi Áramlat ellen: ki a hunyó?

Szeptember 26-án gázkitörés történt az Oroszország és Németország között a Balti-tenger alatt futó Északi Áramlat–1 és Északi Áramlat–2 gázvezetékeken. Hogy egészen pontosan mi okozhatta a vezetékek sérülését, azt egyelőre senki sem tudja. A Nyugat Oroszországot sejti a háttérben, Moszkva a Nyugatot hibáztatja.

Az események

Mint utóbb kiderült, a két gázvezeték négy helyen sérült meg. A hirado.hu tudósítása szerint a Dánia és Svédország gazdasági övezetéhez közel fekvő területet vizsgálva a földrengéskutatók több lökéshullámot is észleltek a vezetékek sérülésének idején, amelyek kapcsán azonban kizárták a földmozgást mint tényezőt. Rövidesen a szakértők már arról beszéltek, hogy nagy valószínűséggel a vezetékeknél bekövetkezett robbanás felelős a gázkitörésért, ami viszont szabotázsra utalhat.

A Spiegel múlt csütörtöki híre szerint a német biztonsági hatóságok azt feltételezik, hogy az Északi Áramlat gázvezeték csöveit nagy erejű robbanószerkezetek károsították meg, ami segít behatárolni a lehetséges elkövetők körét. A lap szerint kiszámították, hogy a vezetékek megrongálásához használt robbanószerkezetek ereje 500 kilogramm TNT robbanóanyagénak felelt meg. (Az Ukrinform szerint az Ukrán Állami Űrügynökség speciális ellenőrző központja a robbanás erejét 700 kg TNT-vel egyenlőnek becsülte.) Ennek alapján, illetve az akció végrehajtásához nélkülözhetetlen képességeket figyelembe véve többen is azt feltételezik, hogy csak „állami szereplő” állhat a történtek hátterében.

A gáz napokig ömlött a tengerbe. Hétfőn jelentették megfigyelők, hogy megszűnt a szivárgás.

Aggodalmak és figyelmeztetések

A vezetékek károsodása a Balti-tenger nemzetközi vizein mély aggodalmat keltett a NATO-ban.

„Minden jelenleg rendelkezésre álló információ arra utal, hogy ez szándékos, meggondolatlan és felelőtlen szabotázscselekmények eredménye. Ezek a szivárgások kockázatot jelentenek a szállításra nézve, és jelentős károkat okoznak a környezetben. Támogatjuk a folyamatban lévő vizsgálatokat a kár eredetének megállapítására” – idézi a szervezet nyilatkozatát a Jevropejszka Pravda.

„A szövetség tagjainak kritikus infrastruktúrája elleni minden szándékos támadásért egységes és határozott válaszra lehet számítani” – szögezték le Brüsszelben.

Mihajlo Podoljak, az ukrán Elnöki Hivatal vezetője a Twitteren terrortámadásnak nevezte a történteket.

„A nagyarányú gázszivárgás nem más, mint egy Oroszország által tervezett terrortámadás és az EU-val szembeni agresszió” – közölte.

A Kreml „teljesen példátlan helyzetnek” nevezte a víz alatti gázvezetékekkel történteket.

„Most nem zárhatunk ki egyetlen lehetőséget sem. Valójában a cső valamiféle rongálásáról van szó, amelynek természete máig tisztázatlan” – idézik az orosz hírügynökségek Dmitrij Peszkov elnöki szóvivőt. – Rendkívül aggaszt bennünket ez a hír.”

Kinek állhatott érdekében?

Hogy kinek állhatott érdekében tönkretenni az üzembe sem helyezett egyik és az alig működő másik orosz vezetéket, arról teljesen ellentmondó álláspontot közöl az amerikai CNN-hírügynökség és az Asia Times is – érzékelteti a helyzet zavarosságát a hirado.hu.

A CNN arról számolt be, hogy európai biztonsági tisztviselők a kritikus időpontban az orosz haditengerészet hajóit észlelték az Északi Áramlat csővezetékeinek közelében. A források azt valószínűsítik, hogy az orosz hadihajóknak közük lehetett a robbanásokhoz. Ugyanakkor egy dán katonai tisztviselőt idézve a cikk megjegyzi: az orosz hadihajók folyamatosan jelen vannak a térségben, ebből adódóan pedig a jelenlétükből nem vonható le közvetlenül az a következtetés, hogy felelősek lennének a gázvezetékek megrongálásáért.

A CNN mindazonáltal kiemelte, bár az amerikai tisztviselők nem kívánták kommentálni az orosz hadihajók jelenlétével kapcsolatos találgatásokat, meg nem nevezett amerikai szakértőkre hivatkozva úgy vélik, az orosz haderő rendelkezik olyan képességgel, amely kivitelezhet célzott támadást a tenger mélyén.

A CNN idézte Jake Sullivannek, az Egyesült Államok nemzetbiztonsági tanácsadójának Twitter-bejegyzését is, aki úgy vélekedett, hogy szabotázsnak tűnik az eset. Ugyanakkor a portál hangsúlyozta, jelenleg senki sem tudja, hogy ki áll a háttérben. Mint írták, az oroszok tagadják, hogy közük lenne az esethez.

Az amerikaiak szerint ugyanakkor gyanús, hogy Oroszország kérte az ENSZ Biztonsági Tanácsának összehívását a megsérült vezetékek ügyében, ami azért feltűnő, mert az eddigi tapasztalataik alapján Oroszország nem elég szervezett ahhoz, hogy ilyen gyorsan reagáljon. Szerintük előre megtervezett lépésekről van szó.

A CNN arra is felhívta a figyelmet, hogy ha Oroszország szándékosan idézné elő a robbanásokat, azzal gyakorlatilag a saját vezetékeit szabotálná: az orosz állami Gazprom az Északi Áramlat–1 többségi részvényese és az Északi Áramlat–2 egyedüli tulajdonosa. Ugyanakkor, mutat rá a portál, a nyugati hírszerzések már 2022 nyarán arra figyelmeztettek, hogy Moszkva hajlandó lehet a saját infrastruktúráját is megrongálni annak érdekében, hogy tovább emelje az energiaárakat Európában. Mint írták, ahogy közeledik a tél, és Európában tovább drágul az energia, Oroszország arra számíthat, hogy ezzel nyomást gyakorol a nyugati kormányokra, hogy szembeforduljanak a szankciókkal.

A keleti narratíva

Az orosz–ukrán háború és az arra adott nyugati válaszok fényében teljesen más képet fest az incidensről az Asia Times (AT). A hírportál múlt szerdán közölt cikke azt firtatja, hogy lehetett-e köze az Egyesült Államoknak a vezetékek megrongálásához. Mint rámutattak, az USA régóta ellenezte a NATO (különösen Németország) függőségét az orosz, korábban szovjet földgáztól.

Az AT rámutat, a 80–100 méter mélyen fekvő vezetékek megrongálásához tengeri merülésre képes járműre van szükség. Továbbá képesnek kell lenni a csővezetékek helyének meghatározására és robbanótöltetek elhelyezésére. A vezetékek fizikai paramétereit részletezve a portál kifejtette: az Északi Áramlat víz alatti csövei 26,8–34,4 mm falvastagságú acélból készültek, amelyeket hat minősített gyártó készített (egy oroszországi, négy európai és egy japán). Az acélcsöveket betonburkolat veszi körül. Hangsúlyozták: a szándékos rongálás tehát nem könnyű feladat.

Az ázsiai portál szerint sem az oroszoknak, sem az európai országoknak nem áll érdekében a gázvezetékek megrongálása, mivel az oroszoknak épségben van szükségük a csövekre, Európának pedig a jövőbeni, esetleg visszaálló gázszállítások miatt lehet szükségük rájuk.

Mint írták, szinte bármelyik országnak van arra képessége, hogy akár kiszervezett (offshore) akció keretében végrehajtson egy ilyen tengeri műveletet, de nagyon kevés olyan ország lehet, amely profitálna belőle.

A lap rámutatott, amennyiben Washingtonban attól tartanak, hogy Európa megtörheti a konszenzust az ukrajnai háború miatti orosz szankcionálásról, hogy megmentse magát az energiaválságtól ezen a télen, akkor megkockáztathat egy ilyen akciót is. Hangsúlyozták ugyanakkor, hogy ez óriási politikai, stratégiai és biztonsági kockázatokat hordoz magában.

Figyelmeztető lövés?

Az orosz érintettséget továbbgondoló elképzeléssel állt elő a történteket illetően a német Die Welt. Mint írják, a biztonsági erők lehetségesnek tartják, hogy ami történt, az egyfajta figyelmeztető lövés és fenyegetés Oroszország részéről. A cél ezek szerint az lehetett, hogy ily módon megmutassák, Oroszország képes az Északi- és a Balti-tengeri gázvezetékek megsemmisítésére. A Norvégiából Németországba, Belgiumba és Hollandiába tartó vezetékek elleni hasonló támadás ezen a télen végzetes lenne. A norvégiai készletek fontos elemei annak a stratégiának, hogy Európa az orosz gáz nélkül túlélje a telet.

(ntk/hirado.hu/ukrinform.ua/spiegel.de/welt.de)