Célzott mozgósítás: a helyreállítás újabb eszköze?

Az utóbbi időben egyre több szó esik a sajtóban a célzott vagy célirányos mozgósítás bevezetésének lehetőségéről. A legtöbben nem tudjuk, hogy mit jelent ez a kifejezés és kire vonatkozhat, ezért utánanéztünk, mit ír erről a jól tájékozott országos sajtó.

A jogi keretek adottak

A korrespondent.net összeállításából kiderül, a célzott mozgósítást azért hirdethetik meg jelenleg, hogy a polgárokat bevonják a megszállás alól felszabadult területeken véghez vitt pusztítás következményeinek felszámolásába, a lakosság élete szempontjából létfontosságú infrastrukturális létesítmények helyreállításába.

A célzott mozgósítás bevezetésének törvényi lehetőségét még 2012-ben teremtették meg a Polgári védelmi törvénykönyv elfogadásával, amelyben meghatározták az intézkedés fogalmát, céljait. A jogszabály akkor úgy fogalmazott, hogy az intézkedés ember által előidézett vagy természeti vészhelyzetek és következményeik állami szintű felszámolásának szükségessé válása esetén alkalmazható. A parlament 2022 márciusában, az orosz hadsereg teljes körű ukrajnai támadásának megindulása után nem sokkal elfogadta a 2132-IX-es törvényt, amely kiegészítette a Polgári védelmi törvénykönyvet azzal a normával, mely szerint a célzott mozgósítás a háború következményeinek felszámolására is alkalmazható.

A célzott mozgósítás megindításához azonban szükséges, hogy a miniszteri kabinet az elfogadott törvényhez kapcsolódó dokumentumban, a célzott mozgósítás tervében meghatározza a jogszabály alkalmazásának konkrét célját és feladatait. Egyelőre ilyen terv nem készült. Ismert egy 2017. augusztus 9-i dokumentum, amelyet még Volodimir Hrojszman akkori miniszterelnök írt alá, de az érthetően nem a háborús, hanem a békeidőkre koncentrált. Amíg viszont a miniszteri kabinet el nem fogadja a háborús időkre kidolgozott új tervet, a mozgósításnak ezt a „célzott” formáját aligha tűzik napirendre.

Persze ha beérik a szándék, igen rövid időn belül megjelenhet az alkalmazáshoz szükséges kormánydokumentum, mutat rá összeállításában a sud.ua. Nyilván ez a terv tartalmazza majd az összes lényeges részletet, kezdve azzal, hogy ki és mennyi időre hívható be, s milyen intézkedések, szabályozás keretében.

A munkanélküliek keze munkája

Természetesen lehetséges, hogy jelenleg nem is a célzott mozgósítás a legmegfelelőbb eszköz az aktuális feladatok elvégzéséhez. A megszállás alól felszabadított területek helyreállítását jelenleg a szakszolgálatok mellett döntően önkéntesek végzik. Az utóbbi időben egyre nagyobb számban kezdenek csatlakozni hozzájuk a hivatalosan regisztrált munkanélküliek.

„Ami a hátország munkájának megszervezését illeti, a kormány elfogad egy dokumentumot, amely előírja, hogy a hivatalosan nyilvántartott, 30 nap alatt elhelyezkedni nem tudó munkanélkülieket be fogják vonni a társadalmilag hasznos munkák végzésébe. Ez lehet romeltakarítás, védelmi létesítmények építése, tereprendezés, javítási vagy mezőgazdasági munka. Hogy pontosan mi a teendő az egyes régiókban, azt az önkormányzat határozza meg. Természetesen ez a munka fizetett lesz. Az állam minimálbért fizet mindenkinek, akit közhasznú munka végzésébe vonnak be. Mi gyakorlatilag kiküszöböljük annak lehetőségét, hogy az emberek pénzt kapjanak az államtól és visszautasítsák a felajánlott munkát. Háborús körülmények között az államnak erre nincs forrása. Mindenkinek vagy harcolnia kell és védelmezni a szülőföldet, vagy dolgoznia a győzelemért és a front számára” – hangsúlyozta Denisz Smihal miniszterelnök még júniusban egy kormányülésen.

A napokban pedig a Gazdasági Minisztérium hírül adta, hogy Julija Szviridenko első miniszterelnök-helyettes, Ukrajna gazdasági minisztere az állás nélkül maradt munkaképes embereknek a „Helyreállítási hadseregben” való részvételét vitatta meg egy a megyei és a kijevi városi katonai közigazgatások vezetőivel rendezett megbeszélésen.

„A háború miatt meglehetősen magas – év végére csaknem 30%-os – munkanélküliség várható az országban, és ez komoly kihívást jelent az állam számára. Ezért a kormány kidolgozott és javasolt egy olyan mechanizmust, amellyel az átmenetileg munkanélkülieket be lehet vonni a társadalmilag hasznos munkákba, amelyekre szükség van a régiókban. Ma két hadseregünk van: az egyik a fronton védi az országot, a másik dolgozik” – fogalmazott Julija Szviridenko, akit az Interfax–Ukrajina hírügynökség idéz.

Ő is hangsúlyozta, hogy munkájukért az érintettek megkapnák a minimálbért, amely jelenleg 6 700 hrivnya.

Elmondása szerint a munkanélküliek bevonhatók lesznek a védelmi jellegű munkákba, valamint az ember által előidézett, természeti és katonai jellegű veszélyhelyzetek következményeinek felszámolására irányuló munkákba. Ezek egyaránt lehetnek az Ukrán Fegyveres Erők, vagy más katonai alakulatok és a polgári védelmi erők igényeinek, esetleg a gazdaság működésének és a lakosság általános szükségleteinek biztosítását célzó munkák. Többek között szóba kerülhet:

– ellenőrző pontok kialakítása, megerősítése, favágás lövészárkok kialakításához;

– tűzifa készletezése a hadsereg és a lakosság számára;

– romok eltakarítása, a harcok következtében megrongálódott lakóépületek és egyéb helyiségek helyreállítása;

– gátak megerősítése;

– autópályák megtisztítása a törmeléktől;

– humanitárius segélyek kirakodása;

– pincék átalakítása óvóhelyekké emeletes épületekben, iskolákban;

– javítási és helyreállítási munkák a szociális szféra helyiségeiben;

– segítségnyújtás belső menekülteknek, fogyatékosoknak, időseknek.

A munkálatok szervezője a katonai parancsnokság lenne a megyei katonai közigazgatásokkal együttműködésben, esetleg a végrehajtó szervek bevonásával. Minden munkaképes személyt bevonhatnának a munkába a regisztrált munkanélküliek és a lakóhelyüket elhagyni kényszerültek közül, akik nem korlátozottak ebben egészségi állapotuk miatt. A Munkatörvénykönyvvel összhangban valamennyiükkel határozott idejű munkaszerződést kötnének.

A Gazdasági Minisztérium szerint Szumi és Csernyihiv megyékben már bevezették a társadalmilag hasznos munkát. Szumi megyében 18 területi közösségben végeznek ilyen munkákat abból a 26-ból, amelyekben nem folynak harcok, mintegy 400 munkanélkülit foglalkoztatnak. Csernyihiv megyében 78 munkanélkülit vontak be ilyen munkákba.

(pszv/korrespondent.net/sud.ua/interfax.com.ua)