Százhárom éve elszakítva

Nagypaládon méltatták nemzeti összetartozásunk napját

Nagypalád a trianoni békediktátum aláírásáig Szatmár vármegyei község volt, végül a helyi emberek akaratát és érdekeit semmibe véve az akkor létrejött Csehszlovákiához csatolták a nagyhatalmak. Az 1920. június 4-én a Párizs melletti Versailles-ban, a Nagy-Trianon-palotában aláírt békediktátum népünk legnagyobb és máig ható tragédiája. Ennek a minden magyar számára tragikus eseménynek az évfordulója a Magyar Országgyűlésnek köszönhetően mára nemzeti összetartozásunk napjává vált, amelyről Nagypaládon sok-sok éve megemlékeznek.

Idén a faluban sokéves múltra visszatekintő június 4-i ünnepség az országunkban dúló háború miatt elmaradt, helyette a helyi temetőben lévő, első világháborús emlékműnél gyűltek össze a nagypaládiak és vendégeik emlékezni, koszorúzni.

Illés Katalin, a KMKSZ Nagypaládi Alapszervezetének elnöke köszöntötte a megjelenteket. Elmondta: „A mai napon Magyarországon, az elszakított területeken, Kárpátalján is több helyszínen megemlékezünk a 103 évvel ezelőtti gyászos napról. Ez a megemlékezés más, mint a megszokott, de örülnünk kell annak, hogy ebben a helyzetben legalább ezt megérhettük.”

Barta József, a KMKSZ alelnöke, a Kárpátaljai Megyei Tanács képviselője a megemlékezésen hangsúlyozta, hogy egy béketerv, békeszerződés vagy dekrétum csak akkor lesz jó, ha úgy zárja le a konfliktust, hogy a részt vevő felek elfogadják, megelégedésükre szolgál. Minden más esetben ismét kiújulnak a sebek. „A magyar nemzeti kormánynak és nekünk, a kárpátaljai magyarok érdekvédelmi szervezetének, a KMKSZ-nek közös stratégiai célunk a határon túli magyarok közösségeinek megőrzése és megerősítése. Sajnos a kárpátaljai magyarságnak mint közösségnek a helyzete kritikus, az elmúlt évek komoly problémái – a gazdasági nehézségek, a magyarellenes provokációk, most pedig a háború – ahhoz vezettek, hogy be kell vallanunk, a kárpátaljai magyarság létszámában megcsappant, erejében meggyengült, de él. Közösségként élni akarunk, meg akarunk maradni” – jelentette ki a KMKSZ alelnöke, emlékeztetve hallgatóságát: „A kárpátaljai magyarok részt vesznek a háborúban, most is több száz kárpátaljai magyar van jelen a fronton, harcolnak. Akik itt vagyunk, azt szeretnénk, ha ez a háború minél hamarabb véget érne, és bízunk benne, hogy olyan eredménnyel, ami Ukrajnának és nekünk is jó.”

Fülöp Barna beregszászi magyar konzul is köszöntötte a résztvevőket. Elmondta: „Itt, Kárpátalján értettem meg igazán, hogy mit is jelent ma Trianon a határon túli magyarok számára.” Kijelentette, hogy minden, a nagypaládihoz hasonló alkalom megerősíti abban, hogy mi összetartozunk.

Bagó Noémi és Miháljuk Barbara, a Nagypaládi Középiskola tanulói Wass Albert versét szavalták, majd a Nagypaládi Szatmár Énekegyüttes egy régi református zsoltárt énekelt.

A megemlékezés végén a jelenlévők megkoszorúzták az első világháború áldozatainak nagypaládi emlékművét. A megszólalók mellett a rendezvényen jelen volt és koszorúzott Virág Margaréta, a KMKSZ Nagyszőlősi Középszintű Szervezetének alelnöke, a Beregszászi Járási Tanács képviselője, Bornemissza Antal nagypaládi és fertősalmási elöljáró, Mecséri Károly helyi református lelkipásztor, valamint Szűcs Judit, a KMKSZ Fertősalmási Alapszervezetének elnöke.

Badó Zsolt