Linner-díj-átadó Beregszászban

2023. október 15., 17:09 , 1181. szám

Idén immár hetedik alkalommal adták át a már hagyományos Linner-díjat, melyet az egészségügyben dolgozó, elismert szakembereknek ítélnek oda évről évre. A Beregszászi Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (BKÉSZ) és a Beregszászi Római Katolikus Egyházközség közös szervezésében megvalósult díjátadóra a Pásztor Ferenc Közösségi és Zarándokházban került sor október 14-én.

Beregszász neves szülöttje, dr. Linner Bertalan az I. világháború idején harctéri sebészként dolgozott az orosz és az olasz fronton, ahol nem tett különbséget a magyar honvédség, illetve az ellenség sebesültjei között, hiszen számára minden élet egyformán értékes volt. A világháborút követően visszatért szülőföldjére, Kárpátaljára, haláláig itt élt és dolgozott, a helyi kórház igazgatója volt, amely immár a nevét viseli. Az ő emlékére hozták létre 2017-ben a róla elnevezett díjat, amelyet minden évben egy-egy, a szakmájában és életútjában is elismerésre méltó szakorvosnak, valamint 2020-tól ápolónak adnak át.

A díjátadót többek között megtisztelte jelenlétével Gyebnár István, Magyarország Beregszászi Konzulátusának ideiglenes ügyvivője, Szepesi Károly és Csizmadia Alexandra, Magyarország Ungvári Főkonzulátusának konzuljai, dr. Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola és a Kárpátaljai Magyar Pedagógus­szövetség elnöke, Molnár D. István, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) Beregszászi Városi Szervezetének elnöke, Nagy Béla, a Kárpátaljai Református Egyház Diakóniai Központjának igazgatója, valamint a díj névadójának leszármazottja, Lovas András és édesanyja.

A díjátadó ünnepség kezdetén Jakab Eleonóra, a BKÉSZ elnöke köszöntötte az egybegyűlteket. Beszédében kiemelte: hatalmas öröm és megtiszteltetés, hogy immár hetedik alkalommal kerülhetett megrendezésre ezen díjátadó ünnepség, amiért köszönet a szervezőknek, a támogatóknak és mindazoknak, akik munkájukkal nem hagyják feledésbe merülni dr. Linner Bertalan hagyatékát. „Nehéz időket élünk, de a kárpátaljaiaknak a történelem során soha nem volt könnyű, ahogy Linner doktor élete sem volt felhőtlen. De ahogy az ő példája is mutatja, megfelelő lelki erővel és hittel minden nehéz időszak átvészelhető; tehát kapaszkodjunk össze és merítsünk erőt Linner doktor életének példájából” – fogalmazott köszöntő beszédében Jakab Eleonóra.

Ezt követően Gyebnár István ügyvivő konzul köszöntötte a jelenlévőket. „Mint tudjuk, dr. Linner Bertalan válogatás nélkül, nemzetiségtől, anyanyelvtől és hovatartozástól függetlenül minden rászorulón segített. A jelenlegi vészterhes időkben ez az a keresztényi hozzáállás, amire minden embertársuknak szüksége van, ő példát mutat nekünk, hogyan is kell a nehéz időkben önzetlenül bánni embertársainkkal. Bátran kövessük az ő példáját!” – hangsúlyozta beszédében a konzul úr. Mindemellett elismerését fejezte ki a kárpátaljai magyarság helytállásáért és az orvosok fáradhatatlan munkásságáért, valamint biztosított mindenkit az anyaország további támogatásáról.

A méltán híres doktor úr életéről dokumentumfilm is készült Egy nem mindennapi orvos története címmel, ebből tekinthettek meg egy részletet a jelenlévők.

A díjnyertes filmben Linner Bertalant alakító színész, Fábián István is jelen volt a díjátadón, akit a filmben nyújtott alakításáért elismerő oklevélben részesítettek.

Ezt követően elérkezett a várva várt pillanat, amikor is kihirdették az idei Linner-díjazottakat. A kuratórium döntése alapján 2023-ban két orvosi és egy ápolói díjat adtak át. Az orvosi díjat dr. Csík Adalbert-­Ferencnek, valamint posztumusz dr. Kertész Árpádnak ítélték oda.

Dr. Csík Adalbert-Ferenc laudációját Bárdos István, a BKÉSZ alelnöke ismertette. Csík Adalbert-­Ferenc 1946. október 2-án született Técsőn, református családban. Középiskolai tanulmányait a Técsői 3. Számú Magyar Tan­nyelvű Középiskolában végezte, aranyéremmel. 1965-ben felvételt nyert az észtországi Tartui Állami Egyetem általános orvostudományi karára, melynek befejezését követően visszatért szülőföldjére. Ekkor Bustyaházán, a Tisza Szanatóriumban, majd 1974-től a Técsői Járási Kórház Szakrendelő Intézetében dolgozott belgyógyászként. 1979-ben Kijevben fül-orr-gégész szakképesítést szerzett, ezt követően a Técsői Járási Kórház Füll-orr-gégészeti Osztályán dolgozott 1994-ig. Majd az Aknaszlatinai Allergológiai Kórház igazgató-főorvosának helyetteseként is dolgozott, egészen 2021-es nyugdíjba vonulásáig. Alapító tagja és mai napig elnöke a Kárpátaljai Magyar Egészségügyi Dolgozók Társaságának.

A díjazott az ünnepségen úgy fogalmazott: „A Linner-díj nem csupán egy díj, hanem egy életmű elismerése, azt tükrözi, hogy az elvégzett munka értéket teremt, és hogy a közösség tisztelettel és elismeréssel viszonozza azt a fáradozást és elhivatottságot, amelyet mindennapjaink során tanúsítanunk kell.”

„Az idei esztendő kora tavaszának egyik legszomorúbb híre volt, hogy március 16-án, életének 84. évében, rövid betegség után elhunyt dr. Kertész Árpád nyugalmazott beregszászi orvos, akit a Vérke-parti városban nemcsak kiváló szakemberként ismertek, hanem közéleti szereplőként is tiszteletnek és megbecsülésnek örvendett” – kezdte Kertész Árpád laudációját Jakab Lajos badalói családorvos, a KMKSZ Badalói Alapszervezetének elnöke.

Kertész Árpád 1939. április 11-én született az erdélyi Medgyesen. Édesapja erdész volt, és 1942-ben, foglalkozásából kifolyólag átvezényelték az akkor Magyarországhoz tartozó Husztra. Később a család Ungvárra került. Kertész Árpád 1959-ben felvételizett az Ungvári Állami Egyetem orvosi karára, amelyet 1965-ben fejezett be. Friss diplomásként megnősült, és még abban az évben ifjú orvosként a Csernyihiv megyei Ivanovka településre került, újdonsült feleségével, a néhai Kertészné Bán Mónikával. Ekkor egy 25 ágyat számláló kórház főorvosa lett, három évig belgyógyászként, majd gyermekgyógyászként dolgozott. Ott született meg lánya, Mónika is. 1968-ban került Beregszászba, ahol évtizedekig gyermekgyógyászként dolgozott, később mentőorvosként, majd Nagybaktán körzeti orvosként is tevékenykedett. Több mint fél évszázados pályafutása vége felé egészen 78 éves koráig dolgozott a Beregszászi Mentőállomáson, mellette pedig a Pulzus Rádióban is rendszeresen életmódtanácsokkal látta el a hallgatókat, ahogy a Kárpátalja hetilap hasábjain is nagyon sok, az egészség megőrzésével kapcsolatos írása jelent meg. Több éven keresztül ingyenes konzultációkat nyújtott a Szent Anna Karitász keretein belül az azt igénylők számára. Mindezek mellett nagyon szerette a könyveket, a verseket, vezetéknevéhez híven szeretett kertészkedni.

A gyógyítás tudományának magas szintű művelése mellett Kertész doktor igen népszerű közéleti szerepnek is örvendhetett Beregszászban, nemzettudata és hazaszeretete révén több évtizeden keresztül a KMKSZ aktív közszereplője is volt. 2006-tól 2010-ig a Beregszászi Városi Tanács képviselőjeként szolgálta a helyi magyarság érdekvédelmét, 2002-től egy évtizeden át pedig a KMKSZ fegyelmi (etikai) bizottságának a tagja is volt.

Az idei ápolói Linner-díjat Nagy Zsuzsanna, a Beregszászi Linner Bertalan Központi Járási Kórház Családorvosi Rendelője Gyermekosztályának védőnője vehette át.

Laudációját Gogola István ismertette. Nagy Zsuzsanna 1957. december 11-én látta meg a napvilágot Beregszász szülötteként. Középiskolai tanulmányait a Beregszászi 4. Számú Kossuth Lajos Középiskolában folytatta. Már fiatal korában ápolta beteg nagymamáját, amikor is eldöntötte, hogy ő ápolni és gyógyítani szeretne. Sikeres felvételi után a Beregszászi Egészségügyi Szakközépiskolában folytatta tanulmányait, ahol 1979-ben felcser-szülésznői képesítést szerzett. Ezt követően, még ugyanebben az évben a városi bölcsődében dolgozott, ahol nemcsak ápolónőként volt jelen, hanem pótanyukaként is, ki könnyeket törölt, etette és vigasztalta a csöppségeket. 1980–1981-ben a Beregszászi Járási Kórház Szemészeti Osztályán tevékenykedett, majd ugyanezen intézmény gyerekkonzultációjának védőnője lett, ahol a mai napig is meghatározó és aktív alakja a kollektívának. Az anyukák és nagymamák bátran fordulnak hozzá szeretett gyermekükkel és féltett unokájukkal kapcsolatban, mert ő eligazít, tanáccsal vigasztal, erőt ad az elkeserítő betegségek között.

Mindhárom díjazottról elmondható, hogy mind egészségügyi dolgozóként, mind magánemberként büszkén és bátran helytálltak, méltón dr. Linner Bertalan hagyatékához és emlékezetéhez, amit a most átadott díjak is tükröznek.

Az ünnepség alkalmával kulturális programra is sor került. Ferku Szilveszter előadásában először Reményik Sándor Az orvos című versét hallhattuk, majd pedig a Hallelujah című dalt. Emellett Krajnik Irén, Dancs Varga Marianna, Varga Nikoletta és Halász Bertalan harmonikajátékát csodálhatták meg a résztvevők. Előadásukban elhangzott a Rákóczi-induló, a Kaszinó csárdás és az Éljen a magyar című mű.

A díjátadó ünnepség végéhez közeledve Lovas András, dr. Linner Bertalan leszármazottja – akinek családja az alapítástól kezdve a Linner-díj támogatója – köszöntötte a megjelenteket, és háláját fejezte ki azért, hogy Beregszász hitelesen őrzi „Berti bácsi” emlékét.

Az esemény zárásaként a szervezők állófogadással kedveskedtek minden résztvevő számára.     

K. K.