Bemerészkednek lakott területre, avagy hogyan befolyásolja a háború ember és állat kapcsolatát?

Két hete négy vaddisznó támadt egy férfira Kropivnickijben, és fáradt őzikét láttak pihenni egy kijevi óvoda területén. Szerencsére sem emberek, sem állatok nem sérültek meg, de számolnunk kell vele, hogy gyakoribbá válhatnak az állatok és az emberek efféle találkozásai. A jelenség egyik oka, hogy Ukrajnában másfél éve betiltották a vadászatot, így nőtt az állatok száma, és azok nem félnek az embertől. Csakhogy az állatokkal való találkozások nem mindig barátságosak. A rókák például lehettnek veszettek, a vaddisznók pedig afrikai sertéspestisben szenvedhetnek. A témát a BBC News Ukrajina járta körül.

A háború következményei

A háború az állatokra is káros hatással volt. Sok állat elpusztult a harcok következtében, sok – például az elárasztott Herszon megyéből – számára ismeretlen régióba vándorolt. A háború kezdetén a harcok által érintett területeken néhány magánállatkert, nem találván jobb megoldást, szabadon engedte az állatokat. Hogy szám szerint hányan lehetnek az új helyet, életteret keresők, azt a zoológusok sem tudják pontosan.

Amikor az állatok váratlanul emberekkel találkoznak útjuk során, nagyon megrémülhetnek, összezavarodhatnak, például kiszaladhatnak az útra az autó alá – mondja Olekszij Vasziljuk, az Ukrán Nemzeti Tudományos Akadémia Állattani Intézete Monitoring Osztályának munkatársa. Feltételezhető, hogy a háború és a migráció miatt megszaporodtak az ilyen stresszhelyzetek – mondja.

„Jelenleg Kárpátaljára tartok, és a Kijevből Lemberg felé vezető úton legalább három döglött rókát láttam” – mondta el Viktor Cservin, a Vadászok és Vadászterület-felhasználók Országos Szövetségének elnöke.

Veszettség és sertéspestis

Az erdei állatok számára vonatkozó adatok szerint Ukrajnában 2021 óta csaknem ötszörösére – 48-ról 220 ezerre – nőtt a rókák száma. Olekszandr Revnyivcev, az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének nemzeti koordinátora szerint ez aggasztó.

A rókák gyakran bemennek a városokba – mondja –, és megfertőzhetik veszettséggel a kóbor kutyákat, macskákat, amelyeknek a háború miatt szintén megnövekedett a száma. Ugyancsak gyakoribb lett az érintkezés a hajléktalan állatok és az emberek között, akik igyekeznek segíteni rajtuk.

Az erdőgazdálkodási hatóság, az Állami Erdei Erőforrások Ügynöksége szerint Ukrajnában 2023 kilenc hónapja alatt a veszettség több mint 700 esetét erősítették meg állatoknál, ami máris meghaladja a 2022. és a 2021. évi adatot. Ezzel szemben az Állami Élelmezésbiztonsági és Fogyasztóvédelmi Szolgálat hét havi statisztikájában 468 eset szerepel. Ebből következik, hogy szeptemberben és októberben gyakoribbá vált az állatok körében a veszettség.

Az erdőgazdálkodási hatóság jelentése szerint a legtöbb eset Vinnicja és Odessza megyékben fordult elő. De magasak a mutatók Zsitomir, Kirovohrad és Lemberg megyékben is.

Olyan régiókban is aggódnak az illetékesek, amelyek nem szerepelnek az élmezőnyben az idézett statisztikában. Például Dnyipropetrovszk megyében 2023-ban megháromszorozódott a veszettség előfordulása. Viktorija Vojna, az Állami Élelmezésbiztonsági és Fogyasztóvédelmi Szolgálat vezető szakértője a Szuszpilnénak elmondta, hogy a megyében tavaly mindössze 9 veszettséget regisztráltak állatoknál, január óta pedig már 33-at.

Emiatt nőtt az állati támadásokat elszenvedők száma is. A Közegészségügyi Központ szerint csak egy veszettséges esetet erősítettek meg az emberek között januártól szeptemberig, méghozzá Vinnicja megyében. Az erdőgazdálkodási hatóság közölte, hogy ez a személy meghalt. Egy házi macska harapása bizonyult végzetesnek a háziasszony számára. Tavaly Zsitomir megyében és Harkiv megyében történtek halálos kimenetelű esetek.

Ami az afrikai sertéspestist illeti, a kór emberre nem jelent veszélyt, bár gyengíti az immunrendszert és egyéb betegségeket is kiválthat. Az állatoknál azonban megszaporodtak a fertőzések. A 2023. október 1-jei állapot szerint 22 esetet regisztráltak, és ez sok kárt okozott a háztartásoknak. Például amikor szeptemberben járvány tört ki a Kirovohrad megyében található Podorozsnye faluban, ott nemcsak karantént hirdettek, hanem több mint 500 sertés leölésére kényszerültek.

Vadászatra fel?!

A háború előtt két módszer létezett az állatok betegségeinek leküzdésére: a vakcinázás és a kilövés, vagyis a betegségek hordozására képes állatok számának szabályozása. 2022. február 24-e után azonban Ukrajnában betiltották a vadászatot, hogy ne ijesszék meg a lakosságot és ne keverjék össze a vadászokat az ellenséges diverzánscsoportokkal.

Egy egész évig szünetelt az oltás, mert korábban repülővel szórták ki az oltóanyagot az állatoknak, de a háború miatt ezt a munkát nem lehetett elvégezni.

A háziállatok vakcinázása is jelentősen visszaesett. Az Állami Élelmezésbiztonsági és Fogyasztóvédelmi Szolgálat 2022-ben csak 4,2 millió beoltott háziállatról számolt be.

Idén újraindult az állatok oltása, de kézzel, repülőgépek nélkül, így kevesebb állatot érnek el.

Az afrikai sertéspestis ellen eleve nem létezik védőoltás.

A vadászok riadót fújnak, és azt mondják, hogy a vadászat újraindítása nélkül, legalábbis a hátországi területeken, súlyosbodhat a helyzet, ami az állatok által terjesztett betegségeket illeti.

Ezzel a regionális vezetők is egyetértenek. Vinnicja és Ivano-Frankivszk megyékben is a rókák kilövésére készülnek.

A zoológusoknak természetesen nem tetszik, hogy a veszettség ellen ismét a rókák irtásával szándékoznak felvenni a harcot. Olekszij Vasziljuk, az Állattani Intézet munkatársa rámutat, hogy „a rókák kilövésével a rókákkal küzdünk, és nem a veszettséggel”. Azt azonban ő is elismeri, hogy az oltáson és a kilövésen kívül még nem fedeztek fel más módszert a veszettség elleni küzdelemre. Attól tart mindazonáltal, hogy a szükségesnél több rókát lőnek majd ki a puskások.

A zoológusok úgy vélik, az a legnagyobb probléma, hogy az emberek elszoktak tőle, hogy együtt éljenek az állatokkal. Szerintük az állatokat nem lelőni kell, hanem beoltani, és arra is nagyobb figyelmet fordítanának, hogyan védhetik meg az emberek magukat és a házi kedvenceiket a vadállatoktól.

Az erdőgazdálkodási hatóság közben figyelmeztet: nem szabad arra hagyatkozni, hogy a természet önmagában, emberi beavatkozás nélkül is megbirkózik a vírusokkal.

(pszv/bbc.com)