Nyugati tuja

2023. december 19., 16:35 , 1189. szám

A nyugati tuja (Thuja occidentalis) gyakori dísznövény a kertekben, parkokban. Ezek az örökzöldek viszonylag igénytelenek, mégis nagy a díszítőértékük. Az utóbbi években azonban számtalanszor hallhatjuk a kérdést, hogy mi lehet a baj a tujákkal? Cikkünkben végigvesszük a tujákat gyengítő tényezőket, a lehetséges betegségeket, kártevőket, valamint az ellenük való védekezés lehetőségeit.

 

Mi lehet a baj a tujákkal?

Tudnunk kell, hogy a tuják nem őshonosak az euró­pai kontinensen, bár alkalmazkodtak valamelyest az itteni klímához. A baj csak az, hogy egyre jellemzőbb a melegebb és szárazabb időjárás, ami nem kedvez a tujáknak, a kártevőknek és a kórokozóknak viszont annál inkább.

A klímaváltozás és az ezzel járó stressztényezők láthatóan megviselik ezeket az örökzöld növényeket, a kártevők sajnos egyre inkább terjednek és pusztítanak. Ahhoz, hogy a tujánk sokáig díszítse kertünket, s ellenállóbbá váljon a betegségekkel és kártevőkkel szemben, fontos, hogy gondoskodjunk a növény igényeinek megfelelő feltételekről, biztosítsuk számára az optimális víz- és tápanyagellátást.

 

A tuja legyengülését okozó tényezők

Nem kap elég vizet a tuja. Főként a száraz, meleg nyári időszakok viselhetik meg a tujákat, ezért nem szabad megfeledkezni az öntözésről.

Nem megfelelő talajba ültetjük a növényt. Ha a talaj tápanyagban szegény, magas sótartalmú, száraz és köves vagy éppen pangó vizes, az szintén árt a tujának.

Kártevő rágja a tuja gyökerét. Ha lótücsök vagy pajor rágja a tuja gyökerét, az vízfelvételi problémákat okozhat, ilyenkor a tuja a száradás jeleit mutatja.

Légköri aszály lép fel. Emiatt is jelentkezhet a sárgulás, ilyenkor gondoskodjunk a megfelelő párásításról is.

Megelőzésképpen tehát fontos, hogy a tujákat egészségesen tartsuk, megerősítsük. Ennek egyik módja, hogy ültetéskor, valamint ezt követően évente kétszer (ősszel és tavasszal) táp­anyagot juttatunk ki, lehetőség szerint folyékony formában. Ezzel erős, kiterjedt gyökérrendszer nevelésére ösztönözhetjük növényeinket.

Ha gondoskodtunk a táp­anyag-utánpótlásról, megfelelő helyre ültettük a tuját, rendszeresen öntözzük, de mégsem tűnik egészségesnek a növényünk, akkor jó eséllyel gyanakodhatunk kártevőre vagy gombás betegségre. Ebben az esetben a tavaszi kertészkedés során érdemes kiemelt figyelmet szentelnünk a tujának, a tuja növényvédelmének.

Első lépésként slaggal jó alaposan mossuk ki a tuja ágai közül az elhalt ágrészeket és leveleket. Másnapra szépen megszárad a tuja, ekkor kell sort keríteni a permetezésre. A lemosó permetezéshez rezes készítményt válasszunk (ezt a permetezést egy-két havonta elvégezhetjük, így megelőzhetjük a gombás megbetegedéseket). A permetezést reggel vagy este végezzük el. Fontos tudnunk, hogy nemcsak a saját tujáink fertőzhetnek, hanem a közelben lévő kertek beteg növényei is, ezért sem szabad megfeledkeznünk a növényvédelemről és a tuják ápolásáról.

 

A tuja betegségei

Didimaszcellás pikkelylevél-barnulás. A tuja leggyakoribb gombás megbetegedése. A tünetek leginkább a legfiatalabb hajtásokon jelentkeznek, ezek a részek elkezdenek barnulni, kifakulni, és el is száradnak. A gomba az előző évben megfertőződött hajtásokon telel át a leveleken, kora tavasszal pedig jelentkeznek a tünetek: a fertőzött leveleken apró, ovális, fekete termőtesteket láthatunk. Az elhalt hajtások idővel lehullnak, az ágak pedig csupaszon maradhatnak. Ha ezeket a tüneteket tapasztaljuk, akkor mindenképpen vágjuk vissza erősen a fertőzött részeket, és permetezzünk visszavágás, valamint esős időszak után mankoceb, kaptán, tribázikus vagy miklobutanil rézszulfát hatóanyagú szerekkel.

Kabatinás gombabetegség. Hajtáselhalást, ágpusztulást okoz ez a betegség, tünetei közé tartozik, hogy a hajtáscsúcs és az egyéves ág megsárgul, a növényen élesen elkülönül az egészséges és a beteg rész. Ez a gombafertőzés leginkább ősszel üti fel a fejét, de csak február környékén válik láthatóvá. A kórokozó a sebzéseken keresztül jut be a növénybe, de kedvez neki a magnézium- és a mangánhiány is. Védekezésként minden esetben el kell távolítani a fertőzött részeket, és kerülni kell a sűrű növényállományt. Jelentősebb fertőzés esetén 1-2 hetente permetezzünk réztartalmú gomba­ölő szerrel. (Folytatjuk.)

Nadimova Erzsébet,
a „Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai Megyei
Jótékonysági Alapítvány
falugazdásza