A magyar közösség fennmaradásának egyik záloga

A Fancsikai 2. Sz. Szent Katalin Óvoda

A hosszú évtizedekkel ezelőtt ruszin/ukrán többségűvé vált Fancsikán mindazok a közintézmények, ahol magyar szót hallanak a színmagyar, illetve a vegyes házasságokból származó félig magyar gyerekek, biztosítékot jelentenek arra, hogy ne sodorja el a magyar közösséget az asszimiláció árja. Hiszen tudjuk: a gyermekek jelentik a jövőt, s a jövőt építi a helybeli Szent Katalin Óvoda is.

– Az intézményt 2003-ban alapította meg a Fancsikai Római Katolikus Egyházközség. Később viszont a községi tanács, majd a Nagyszőlősi Járási Állami Közigazgatási Hivatal tanügyi osztálya, az adminisztratív reformot követően pedig a Nagyszőlősi Kistérségi Tanács alárendeltségébe kerültünk – emlékszik vissza az óvoda történetére Veszprémi Csilla, a gyermekintézmény igazgatója. – A kistérségi tanács fizeti a villanyszámlánkat, a gázszámlánkat (gázfűtést használunk, illetve gáztűzhelyen főzünk-sütünk), míg a gyermekétkeztetés költségeit felerészben a tanács, felerészben a szülők biztosítják. Megjegyzendő: a korábban az ATO-ban, jelenleg pedig a háborúban harcoló apukák gyermekei térítésmentesen étkeztek/étkeznek, míg a nagycsaládosok gyermekei és a rokkant gyerekek ötvenszázalékos kedvezményben részesülnek. A magyar állam pedig év végén visszatéríti a szülőknek az általuk étkeztetésre befizetett összegeket.

– Jelenleg hány alkalmazottja van az óvodának, hány gyermekcsoport működik, és mekkora a gyermeklétszám?

– Három csoportunk van: a nagycsoportban jelenleg 15, a középső csoportban 25, a kiscsoportban pedig szintén 15 gyermek nevelkedik, így most összesen 55 gyermekkel foglalkozunk. A létszám az utóbbi években nagyon hullámzó tendenciát mutatott: volt, hogy 90-en is jártak az óvodánkba, a háború kitörése után viszont sok család háborús menekültként külföldre távozott, így a gyermeklétszám is lecsökkent. Visszatérve a csoportokhoz… A kiscsoportba kétéves kortól vesszük fel a gyerekeket, amikor már önállóan tudnak étkezni. A 2-3 évesekkel már a különböző geometriai alakzatokat is megismertetjük: a kört, a háromszöget, a négyszöget (a négyzetet és a téglalapot), valamint a 8 alapszínt. A középső csoportba a 3-4 évesek járnak, a nagycsoportba pedig az 5-6 évesek. A nagycsoportban már az iskolára való felkészítés is zajlik, didaktikus játékokkal fejlesztjük a gyermekek logikai képességeit, a beszédkészségüket, a számolási képességeiket. Emellett a természetismeret és a társadalomismeret alapjait is lerakjuk. Munkafüzeteket is kapnak, írásgyakorlatokkal fejlesztjük a kézügyességüket, hogy majd az iskolában könnyebben megtanuljanak írni. Emellett folytatjuk a geometriai alakzatok megismertetését is: a kockáét, a gömbét, a hengerét. Míg a fizikai fejlesztésük jegyében mozgásgyakorlatokat végeztetünk velük. Ami pedig az alkalmazottakat illeti, velem együtt hat óvónő, egy zenei nevelő, egy ápolónő, négy dada, egy gondnok, egy fűtő- és szerelőmunkás, két szakácsnő, egy mosónő, illetve egy gazdasági igazgató keresi meg itt a kenyerét.

– Milyen az óvoda felszereltsége?

– A múlt évben jelentős felújításra került sor a Munkácsi Karitász segítségével. Csempéket, WC-csészéket, kézmosókat is adományoztak nekünk, így felújítottuk a nagycsoport vizesblokkját, illetve újracsempéztük a mosodát, mely új ablakokkal, mosodai felszerelésekkel és bútorokkal gyarapodott. (A többi bútorunk viszont régi, még 2003-ból való.) Mindhárom csoportunk új ágybetéteket kapott. A konyha számára új gáztűzhelyt, egy nagy méretű hűtőszekrényt, három elektromos vízforralót, egy kávéfőzőt, bab-, illetve borsókonzerveket, új edényeket, lapos- és mélytányérokat, evőeszközöket ajándékoztak. Az udvaron pedig új csúszda, mászóka, hinta, trambulin, nem egy homokozó, valamint több kis házikó áll a gyerekek rendelkezésére. Mindemellett törölközőkendőket, fertőtlenítőszereket, konyhai kendőket és papír zsebkendőket is adományoztak nekünk, s a tervek szerint a konyhát is felújítjuk, amennyiben a Munkácsi Karitász megnyeri az új pályázatot. Meséskönyveket különböző helyekről kapunk. Játékszerekkel is rendelkezünk, vannak olyan helyi családok, ahol a gyerekek már „kinőtték” a játékokat, így azokat nekünk ajándékozzák, emellett jó kapcsolatban állunk a magyarországi Kistarcsával, és onnan is hoznak játékszereket. Csak hát a játékok elég törékenyek, ezért szükség lenne újakra, kiváltképp olyanokra, amelyek fejlesztik a gyerekek logikai képességeit.

– Történtek-e külső felújítások is?

– Igen. 2023-ban a falak kisebb részét felújítottuk, de korábban is voltak külső felújítások. Emellett pályázatot nyerve felépítettünk egy épületet az udvaron, hogy ott kerítsünk sort a különböző rendezvényekre, ünnepségekre, mert az óvodaépület elég szűk ezek lebonyolítására. Most már ott kerítünk sort a gyerekek tornagyakorlataira, a Mikulás-napi és a karácsonyi ünnepségre, valamint a farsangi ünnepségre.

– Milyen a gyermekek nemzetiségi összetétele?

– A gyerekek többsége vegyes házasságból, kisebb részük színmagyar családból származik, mivel magában a faluban is több a vegyes házasság, mint a színmagyar család. Vannak olyan vegyes házasságok, ahol a férj magyar, de ő sem beszél magyarul a gyermekéhez, a családban kizárólag ukrán szó járja, így az ezekben nevelkedő gyermekek otthon nem is hallanak magyar szót, a szüleik hozzánk íratják be őket, hogy itt tanuljanak meg magyarul. Mire befejezik az óvodát, bizonyos szinten már beszélik a nyelvünket, így a helyi magyar iskolába íratják be őket. Jó kérdés, persze, hogy ezekben a családokban a magyar házasfél miért nem beszélget otthon az anyanyelvén a gyermekével… Igaz, nagyon sok apuka (magyar és nem magyar egyaránt) vendégmunkásként dolgozik a határon, sőt a határokon túl, hogy el tudja tartani a családját, ahol pedig az anyuka magyar, megtanítja a nyelvünkre a gyerekét, és magyarul beszél hozzá. Ugyanakkor vannak olyan ukrán házaspárok, akik hozzánk járatják a gyermekeiket, akik valamelyest el is sajátítják a nyelvünket, sőt van rá példa, hogy az óvoda után a gyerekeket a helyi magyar iskolába íratják be az ukrán szülők. Úgy tervezik ugyanis, hogy a gyermekeik a Tiszapéterfalvai Református Líceumban vagy a Karácsfalvai Sztojka Sándor Görögkatolikus Líceumban folytassák a tanulmányaikat, mert ezekben a tanintézetekben magas színvonalú oktatás zajlik.

– Végezetül érdekel, hogy vallási nevelés is folyik-e az óvodában.

– Igen. Bibliai történeteket is olvasunk fel a gyerekeknek, amellett bibliai kifestőkönyveket is készítünk a nyomtatónkkal.

Látjuk hát, hogy az intézmény fontos szerepet tölt be a fancsikai magyarság megmaradásában, s reméljük, hogy a jövőben még több magyar, illetve félig magyar gyermeket íratnak be ide a szülők.

Lajos Mihály