Mozgósítási törvény: Elviszi a házat és az autót a végrehajtó?

Május 18-án életbe lép a katonai szolgálat, a mozgósítás és a katonai nyilvántartás egyes kérdéseinek módosításáról szóló törvény, s a média máris azt firtatja, miként fogják végrehajtani a korábbiaknál szigorúbb rendelkezéseket. A TSZN például arról kérte ki jogászok véleményét, hogy a mozgósítási rendelkezések megsértéséért kiszabott, de be nem fizetett bírság utóbb alapul szolgálhat-e a mozgósítás alól kibújó személy vagyonának lefoglalásához és elárverezéséhez. Kiderült, hogy a jogászok nagy vonalakban egyetértenek a lehetséges következmények tekintetében, bár vannak még tisztázatlan kérdések.

Olekszandr Papucja, a Smartsolutions ügyvédi egyesülés tagja felhívja a figyelmet, hogy a katonai nyilvántartási adatok frissítésének kötelezettsége akkor is fennmarad, ha valaki a törvény május 18-i hatálybalépésétől számított hatvan napon belül nem frissíti nyilvántartási adatait, s ezért vele szemben alkalmazzák a törvényben rögzített szankciókat: korlátozzák járművek vezetéséhez való jogát, bírságot szabnak ki rá.

Amennyiben a bírság megfizetésének elmulasztásáért megindul a végrehajtási eljárás, a végrehajtó első körben zárolhatja a számlákat. Ha azokon elegendő a pénz, előfordulhat, hogy az eljárás nem terjed ki a vagyonra. Ha azonban nincs számla, vagy nem elég rajta a pénz, a végrehajtó zárolhatja a feltárt ingó és ingatlanvagyont.

„Ha valaki nem tesz eleget kötelezettségeinek, úgy vagyona a meghatározott eljárás szerint árverésre bocsátható és értékesíthető. Ebből a pénzből kifizetik a bírságot és a végrehajtási költségeket, a többit pedig visszakapja a tulajdonos” – ismertette az eljárást Papucja.

Andrij Mezsirickij ügyvéd egyebek mellett rámutat: „A végrehajtó szolgálat a végrehajtás keretében mindenekelőtt azt tisztázza, hogy van-e vagyon és számlák. A számlákat azonnal automatikusan zárolják, az ingatlanra semmilyen korlátozást nem fognak kivetni. Azonban várható a bírságok növelése. Ez a növekedés alapjául fog szolgálni a vagyonnal való rendelkezés korlátozásának. Senki sem fogja elvenni (a lakóhelyet), ha abban kiskorú gyermek van bejelentve, ha ez az egyetlen lakás, ha az illető adóssága nem haladja meg a minimálbér hússzorosát, ami jelenleg 160 ezer hr. De megterhelhetik. Ezt a lakást nem fogja tudni eladni az ember.”

Mezsirickij szerint vitatott kérdés, hogy többször is kiszabható-e a bírság.

„A jogásztársadalomnak nincs egyértelmű válasza. De közszereplőinket ismerve úgy gondolom, hogy a TTSZTK-k ajánlást kapnak arra vonatkozóan, hogy naponta lehet bírságot kiszabni” – véli az ügyvéd.

A TSZN megkeresésére egy bírósági vezető rámutatott: „Annak, amit az állami végrehajtók le akarnak foglalni, arányosnak kell lennie a bírság összegével. A bírság nem arányos a lakás értékével. A végrehajtók elsődleges intézkedésként általában zárolják a számlákat az oda befolyó pénzeszközök levonása érdekében.”

A bíró szerint az is elképzelhető, hogy az állami végrehajtók a bírság behajtása céljából megjelennek az adós otthonában, hogy leltárt készítsenek az ott található vagyontárgyakról.

„Olyan likvid dolgokról lehet szó, mint a tévé, bútor stb.” – jegyezte meg a bíró.

(pszv/tsn.ua)