Beregszászi cserkészdzsembori Gödöllőn

Az idei nyár különleges helyszínen találta a Beregszászi 4. Számú Bendász István Cserkészcsapatot, hiszen Gödöllő és Mogyoród határán, egy festői szépségű erdős területen rendezték meg a hagyományos nyári táborukat. A tábor augusztus 17‒22. között zajlott közel ötven cserkész és vezető részvételével.

Tominec Mihály, a csapat parancsnoka részletesen mesélt a tábor szervezésének nehézségeiről és annak különleges tematikájáról. A tábor szervezői csapata két csoportra oszlott: az egyik csoport, a gazdasági ház őrs, a mindennapi étkezések megszervezéséért és lebonyolításáért felelt, míg a másik csoport a programok szervezését és lebonyolítását irányította. A gazdasági ház őrs tagjai gondoskodtak arról, hogy reggelire, ebédre és vacsorára mindig friss és finom ételek kerüljenek az asztalra, emellett a napközbeni kiegészítő étkezésekért és a tábori logisztika zökkenőmentességéért is ők voltak a felelősök. A másik csoport, a „törzs”, pedig a tábor teljes programtervéért és annak gördülékeny megvalósításáért volt felelős, gondoskodva arról, hogy minden szükséges eszköz és személyzet rendelkezésre álljon.

A háború miatt a cserkészcsapat már második éve Magyarországon rendezi meg nyári táborát. Tominec elmondta, hogy a tábor helyszínének kiválasztásakor figyelembe kellett venniük, hogy több vezető és cserkész sem tudott volna biztonságosan visszatérni Kárpátaljára, ha otthon tartják meg a tábort. A magyarországi helyszín mellett döntöttek, mivel így több résztvevővel valósíthatták meg a tábort, beleértve azokat is, akik családjukkal már Magyarországra költöztek.

Az idei tábor helyszíne, a Gödöllői Gróf Teleki Pál Cserkészpark különleges jelentőséggel bír a cserkészközösség számára – tudtuk meg Kázmér Vivien cserkész segédtiszttől. Itt rendezték meg 1933-ban a híres világcserkész dzsemborit, amelyre több ezer cserkész érkezett a világ minden tájáról. Ez a történelmi esemény szolgált az idei tábor tematikájának alapjául. A cserkészek a dzsembori történetét és annak jelentőségét elevenítették fel különböző programokon és tábortűzi jeleneteken keresztül, amelyek bemutatták, hogyan élték meg a dzsemborit a különböző nemzetekből érkező cserkészek. Az 1933-as Gödöllői Cserkész Világdzsembori egyik jelmondata a következő volt: „A cserkészet épít!” Ez a jelmondat kifejezi a cserkészet lényegét és célját, amely nemcsak az egyén fejlődésére, hanem a közösség építésére is nagy hangsúlyt fektet. A cserkészet olyan értékekre és készségekre tanít, amelyek által a cserkészek hozzájárulnak egy jobb és erősebb közösség, illetve társadalom kialakításához. Az 1933-as világdzsembori a cserkészet nemzetközi összefogását és közösségi erejét is hangsúlyozta.

Tanczár Gergely, az idei táborparancsnok beszámolt arról, hogy mint minden évben, úgy idén sem maradhattak el a hagyományos cserkésztevékenységek. A gyerekek és a fiatalok csomózást, tűzrakásttanultak, valamint a nemzeti történelem és identitás tudatosítását célzó foglalkozásokon vettek részt. Emellett sor került különböző építmények készítésére is, ahol a résztvevők megtanulhatták a szerszámhasználat fortélyait. A programok között szerepelt továbbá számháború, méta, valamint különböző népi játékok, népdalok tanulása is, amelyek mind hozzájárultak a közösségépítéshez és a hagyományok ápolásához.

A tábor különleges programjai közé tartozott egy kastélylátogatással egybekötött túra is, melynek során a cserkészek ellátogattak a Gödöllői Királyi Kastélyhoz. A keddi nap folyamán megvalósult túra során a résztvevők egy tárlatvezetésen is részt vettek, amely közelebb hozta számukra a hely történelmét és jelentőségét. A kastélylátogatást egy izgalmas métajáték követte, amely a nap fénypontjának bizonyult.

A tábor programjai nemcsak szórakoztatóak voltak, hanem mélyebb értelmet is hordoztak magukban. A résztvevők nemcsak új barátságokat kötöttek, hanem erősítették nemzeti identitásukat is, és a cserkészekre jellemző értékek, mint a közösségépítés, a hagyományok tisztelete és a természet szeretete is központi szerepet kaptak. A tábor lehetőséget adott arra is, hogy a résztvevők visszatekintsenek a cserkészmozgalom dicső múltjára, miközben saját jelenüket és jövőjüket is formálták.

Az idei tábor nem csupán egy egyszerű nyári program volt a beregszászi cserkészek számára, hanem egy olyan esemény, amely örökre emlékezetes marad, hiszen a múlt és a jelen találkozott egy történelmi helyszínen, ahol a cserkészek ismét bebizonyították, hogy bárhol is legyenek, a közösségük ereje és összetartozása mindennél fontosabb. A táborozás végén a résztvevők számot adtak cserkészismereteikből elméleti és gyakorlati formában. 11 résztvevő tett első alkalommal cserkészfogadalmat és került nyakába zöld cserkésznyakkendő, és 2 fővel bővült a kiscserkészek közössége. A cserkészfogadalom kiemelt jelentőséggel bír a cserkészetben, mivel az alapelveket és értékeket rögzíti, amelyeket a cserkészek magukénak vallanak és követnek. A fogadalomtétel szimbolikus lépés, melynek során a cserkészek elkötelezik magukat a cserkészet eszméi mellett, és vállalják, hogy a közösség és az egyén javára cselekednek.

A beregszászi cserkészek rendkívül hálásak a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-nek, a Magyar Református Szeretetszolgálatnak, a Johannita Segítő Szolgálatnak a támogatásért, a Teleki Pál Cserkészparknak a helyszín biztosításáért, Esztergom–Budapest Főegyházmegye Karitász Központjának, valamint külön köszönet a 304. Kőrösi Csoma Sándor Cserkészcsapatnak, akik a tábori felszerelés oroszlánrészét biztosították a külhoni cserkésztestvéreiknek.

SD