A testvérek által közösen örökölt házról

„A ház két mostohanővér között oszlik meg, fele-fele arányban. Az egyik nővér nem akar fizetni a kommunális szolgáltatásokért. Már több hónapos a tartozás, és a számlák a másik nővér nevére jönnek, aki most egyedül fizet mindenért. Mi a teendő ilyenkor? Eladhatja az egyik nővér a saját házrészét a másik tudta és beleegyezése nélkül? Esetleg megfoszthatja a testvérét az ingatlan ráeső részétől? A testvér beírhatja a végrendeletébe, hogy a ház felét a gyerekeire hagyja?”

– Előrebocsátanám, hogy az egyik testvér semmiképpen sem foszthatja meg a másikat tulajdonrészétől. A tulajdonhoz való jog sérthetetlen. A tulajdonos szabadon birtokolhatja, használhatja a tulajdonát, és belátása szerint rendelkezhet azzal.

Ami a közüzemi számlák fizetése körüli helyzetet illeti, a legjobb megoldás az, ha a testvérek megosztoznak a szolgáltatásokon, azaz mindegyikük a maga nevére íratja azok egy részét. Végül is a számlák annak a személynek címezve érkeznek, akivel a szolgáltatók szerződést kötöttek a szolgáltatás nyújtásáról, s akinek így a nevén a szolgáltatás szerepel. A tartozásért esetlegesen kirótt szankciók is őt sújtják első körben, nem a ház valamennyi lakóját.

A szolgáltatások átíratásához sorban minden olyan szolgáltatóval fel kell venniük a kapcsolatot a nővéreknek, amellyel szerződésük van.

Ha nem sikerül megállapodni egymás között arról, hogy kinek melyik számlát kell fizetnie, illetve ha az egyik testvér továbbra sem fizet, a másik nővér rendezheti a számlákat egymaga, majd a bíróságtól kérheti, hogy a nem fizető testvér rendezze a tartozását vele szemben.

A bíróság a ház használatával kapcsolatos esetleges viták esetén is segíthet, amennyiben az egyik fél keresete nyomán meghatározhatja az ingatlan használatának rendjét.

Nem javasolnám a testvéreknek, hogy halogassák a kialakult helyzet rendezését, mert ha továbbra sem fizetnek, előbb-utóbb a szolgáltatók fordulnak majd a bírósághoz.

Ha bíróság elé kerül az ügy, hivatkozni lehet A lakhatási és kommunális szolgáltatásokról szóló törvény (Закон України «Про житлово-комунальні послуги») 9. cikkelyének 3. pontjára, melynek értelmében a fogyasztó lakásában lakó és/vagy oda bejelentett cselekvőképes személyek, akik a fogyasztóval azonos módon/egyenlően veszik igénybe a lakhatási és kommunális szolgáltatásokat, közös felelősséget viselnek a szolgáltatások díjának fizetéséért.

A Polgári törvénykönyv (Цивільний кодекс України – a továbbiakban: Ptk.) 322. cikkelyének 1. pontja szerint a tulajdonos köteles fenntartani a tulajdonát képező vagyont, hacsak szerződés vagy törvény másként nem rendelkezik.

A Ptk. 360. cikkelye kimondja, hogy a tulajdonostárs a közös tulajdonból való részesedésének arányában köteles kivenni a részét a közös vagyon kezelésének, fenntartásának és megőrzésének költségeiből, az adók, illetékek (kötelező befizetések) megfizetéséből, valamint felelősséggel tartozik a közös vagyonnal kapcsolatos, harmadik felekkel szembeni kötelezettségekért. Az a tulajdonostárs, aki eleget tett a közös kötelezettségeknek a vagyon fenntartásával kapcsolatban, jogosult a kiadásaihoz való hozzájárulást követelni a másik tulajdonostárstól.

Ami azt illeti, hogy eladhatja-e az egyik testvér a saját tulajdonrészét a házból a másik tájékoztatása nélkül, a válasz határozott nem, mivel a társtulajdonosok elővásárlási joggal rendelkeznek. Ezt a kérdést a Ptk. 362. cikkelye szabályozza. Ezek szerint a közös résztulajdon eladása esetén a tulajdonostársnak másokkal szemben elsőbbségi joga van azt a meghirdetett áron és egyéb egyenlő feltételek mellett megvásárolni, kivéve a nyilvános árverésen történő értékesítés esetét.

A tulajdonrész eladója köteles írásban értesíteni a többi tulajdonostársat saját tulajdonrészének eladásáról, megjelölve az árat és az egyéb feltételeket, amelyek mellett azt eladja. Ha a többi tulajdonostárs lemond elsőbbségi jogáról, vagy nem él vele ingatlan esetében egy hónapon belül, ingóságok tekintetében pedig tíz napon belül az értesítés kézhezvételétől számítva, az eladó jogosult tulajdonrészét egy másik személynek eladni.

Abban az esetben, ha a tulajdonrészt az elővásárlási jog megsértésével adják el, a tulajdonostárs keresetet nyújthat be a bíróságon, kérve, hogy a vevő jogait és kötelezettségeit ruházzák át rá. Ugyanakkor a felperes köteles a bíróság letéti számlájára befizetni azt az összeget, amelyet a vevőnek a szerződés alapján meg kell fizetnie. Az ilyen követelésekre egyéves elévülési idő vonatkozik.

A közös tulajdon részének megvásárlására vonatkozó elővásárlási jogot a tulajdonostárs nem ruházhatja át más személyre.

Végül az öröklésről. A nővérek természetesen rendelkezhetnek a saját házrészükről végrendeletükben. Egyébként a gyerekek az örökösök első köréhez tartozó személyekként végrendelet hiányában, azaz törvény szerinti öröklés esetén is jogosultak örökölni édesanyjuk részét az ingatlanból.

hk