EJEB: Ukrajna vezet a jogsértések számát tekintve

Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) közzétette 2025-ös éves jelentését. A statisztikák komoly aggályokat vetnek fel Kijev egyezményes kötelezettségeinek betartásával kapcsolatban – jelezte Volodimir Bohatir, Ukrajna érdemes ügyvédje az RBK–Ukrajinának írt cikkében.

Valamennyi érintett állam közül Ukrajna vonatkozásában született tavaly a legtöbb határozat: a 164 ilyen határozatból 160 esetben állapítottak meg legalább egy jogsértést.

Jelzésértékű Bohatir szerint, hogy a strasbourgi székhelyű bíróság által megállapított jogsértések számát tekintve Ukrajnához Oroszország állt a legközelebb (153 határozat). Majd jelentősen elmaradva Törökország (66), Olaszország (62), Moldova (45), Azerbajdzsán (43) és Görögország (33) következett. Tavaly összesen 816 határozat született az állampolgári jogoknak az állam általi megsértésével kapcsolatban. Vagyis az EJEB minden ötödik határozata Ukrajnára vonatkozott.

Az ukrajnai jogsértések néhány nagyobb csoportra oszthatók. A legtöbb határozat (92) az Európai Emberi Jogi Egyezmény 6. cikkelye kapcsán született, többek között az eljárások elhúzódása (58 eset) és a tisztességes tárgyaláshoz való jog egyéb sérülése (34) miatt. Majdnem ugyanennyi (89) eset érintette a 13. cikkely szerinti hatékony jogorvoslathoz való jogot. Az 5. cikkely (a szabadsághoz és biztonsághoz való jog) megsértése öt ügyben szerepelt.

Általában az állami reagálás minőségével kapcsolatos problémákat jelzi a 3. cikkely (kínzás tilalma). Tavaly 53 idevágó határozat született, ebből 42 embertelen vagy megalázó bánásmód, 11 pedig ezeknek az eseteknek az alacsony hatékonyságú kivizsgálása miatt.

Egy további kategória a „magánügyeké”. Ukrajna 21 esetben sértette meg az 1. Kiegészítő jegyzőkönyv 1. cikkelye szerinti tulajdonvédelmi garanciákat, és 16 esetben figyelmen kívül hagyták a magán- és családi élet tiszteletben tartását (az Egyezmény 8. cikkelye).

„A szakirodalom rögzíti, hogy Ukrajna folyamatosan nehézségekbe ütközik a nemzeti normák európai normákhoz való igazításában. Az emberi jogok védelme a decentralizáció és a reformok közepette is problémás terület marad, ezért változatlanul szükség van az bűnüldöző szervek rendszerszintű reformjára az uniós normáknak való megfelelés biztosítása érdekében” – állapítja meg egyebek mellett a szerző.

(zzz/rbc.ua)