Szoboravató ünnepség a Beregszászi Zrínyi Ilona Líceumban
A Beregszászi Zrínyi Ilona Líceum fontos mérföldkőhöz érkezett február 19-én: az iskola immár nemcsak nevében és szellemiségében, hanem látványos formában is őrzi Zrínyi Ilona emlékét egy mellszobor által, amely az épület előterében kapott helyet. A szobrot Gerhárt Péter szobrászművész készítette, és korábbi helyéről, a beregszentmiklósi várkastélyból a kastély kapitánya, Bartos József festőművész, költő és zeneszerző adta ajándékként az iskolának.
Az intézmény kapcsolata a történelmi hősnő nevével több mint 30 évre tekint vissza. 1994. október 14-én ünnepélyes keretek között avatták fel Zrínyi Ilona domborművét a Beregszászi 3. Számú Középiskola falán. Az avatóünnepség alkalmából az akkor még csak magyar tannyelvű középiskola felvette a kiemelkedő magyar történelmi személyiség, Zrínyi Ilona nevét. Az eltelt évek alatt az intézmény egy rövid ideig elvesztette jogosultságát e név viselésére, de igazgatóságuk kitartó törekvése révén 2013-ban visszakapták azt.
A szoboravató ünnepség az ukrán himnusz és nemzeti imádságunk közös eléneklésével kezdődött, majd a résztvevők egyperces csenddel adóztak az Orosz Föderáció fegyveres agressziója következtében elhunytak emlékének.
Sidó-Hajla Krisztina történelemtanár beszédében Zrínyi Ilona alakját állította a középpontba. Mint elmondta: „Itt, a Beregszászi Zrínyi Ilona Líceumban ez a szobor nem csupán egy dísz, hanem a legfontosabb tananyag. Amikor reggelente elhaladnak mellette a diákok, ne csak a várvédő hősre gondoljanak, hanem a művelt, több nyelven beszélő diplomata asszonyra is, aki tudta: a haza védelméhez nemcsak kard, hanem éles elme és erős szív is kell. Legyen ez a szobor iránytű: ahogy ő nem adta fel a legnehezebb ostrom idején sem, úgy mi, tanárok és diákok se hátráljunk meg a tudásért vívott küzdelemben vagy a szülőföldünkön való boldogulás útján.”
Az ünnepi műsorban a diákok is aktív szerepet vállaltak. Pintye Attila kilencedikes tanuló A hős asszony című saját versével hajtott fejet Zrínyi Ilona előtt. Szavalatát kuruc kori dallamok és népdalok követték szaxofonon Szverenkó István pedagógus előadásában.
A program központi eseménye a mellszobor leleplezése volt. A leplet Bartos József, az alkotás adományozója és Kampó Ildikó, a líceum megbízott igazgatója vonta le. A szobrot a történelmi egyházak képviselői áldották meg, majd a jelenlévők koszorúkat helyeztek el az emlékműnél. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség nevében Molnár D. István, a Beregszászi Alapszervezet elnöke koszorúzott.
Az ünnepség a líceum klubtermében folytatódott irodalmi, zenei és táncos műsorral. A diákok tolmácsolásában elhangzott Szendrey Júlia Zrínyi Ilona című verse, valamint Zas Lóránt Rákóczi anyja című költeménye. Magyarország Beregszászi Konzulátusának képviseletében Jusztin Miklós konzul mondott köszöntőt.
„Mondhatnám, hogy ma családi eseményre érkeztem” – jegyezte meg Csernicskó István, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem rektora, aki elmondta: számára különleges pillanat, hogy egy olyan intézményt képviselhet az ünnepségen, amely II. Rákóczi Ferenc nevét viseli – annak a fejedelemnek a nevét, akinek édesanyja Zrínyi Ilona volt.
Beszéde végén elgondolkodtató kérdést fogalmazott meg: vajon mi, kárpátaljai magyarok, Zrínyi Ilona és Rákóczi Ferenc kései utódai, helytállunk-e a saját korunkban? A választ – fogalmazott – majd a történelem adja meg. Kívánságát is megosztotta: bízik abban, hogy egy évszázad múlva is lesz Beregszászban, aki emlékezik Zrínyi Ilonára – mert ez azt jelentené, hogy a mai nemzedék is elvégezte a maga feladatát.
Babják Edit, a Beregszászi Városi Tanács Oktatási és Művelődési Osztályának vezetője hangsúlyozta: „Zrínyi Ilona számunkra a hűség, a bátorság, a kitartás jelképe. Remélem, sikerül olyan környezetet teremteni, ahonnan a diákok ezt viszik magukkal.”
Kampó Ildikó megbízott igazgató szavaiban különösen fontosnak nevezte, hogy a mellszobor éppen Kárpátalján, egy iskola falai között kapott helyet. Hangsúlyozta: a helyi magyar közösség számára Zrínyi Ilona nem távoli történelmi alak, hanem élő példakép. A szobor arra emlékezteti majd a diákokat, hogy a tudás, a jellem és a hűség együtt ad erőt a megmaradáshoz, és hogy az iskola nemcsak ismereteket, hanem értékeket is közvetít.
Az ünnepséget reneszánsz tánc és közös éneklés zárta: a jelen lévő diákok és tanárok együtt adták elő a Credo együttes repertoárjából ismert Ungnak és Tiszának című megzenésített Tárczy Andor-verset.
Kun Viktória



