Honismeret

Neves munkácsi polgárok nyughelye

A középkorban kialakult gyakorlat szerint megannyi templom felépülését követően kriptákat alakítottak ki a szentegyházak padozata alatt: itt helyezték nyugalomra az uralkodók, a nemesek, később pedig a tekintélyesebb polgárok porhüvelyét.

Tovább »

Bilkén is él még a magyar szó

Bilke nyolc km-re terül el Ilosvától, a járási székhelytől, a Borzsa folyó völgyében. A településen keresztül halad az Ungvár-Huszt műút, Beregszász felől indulva a Nagybereg-Ilosva-Dubrovka vonalon keresztül közelíthető meg.

Tovább »

Régi magyar családok

A közelmúltban jelent meg a Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Igazgatósága és a Tiszántúli Történész Társaság kiadásában, a Régi magyar családok sorozat hetedik köteteként Az ugocsai szirmai Szirmay család története című nagyszerű könyv.

Tovább »

Beregszász történelmi címeréről és zászlajáról

Beregszász történelmi címerének a balra forduló arany színű oroszlánt tartjuk, amely mellett hold és csillag látható. A címerpajzs háttere kék, a lenti mező zöld színű.

Tovább »

Csetfalva története

Csetfalva Kárpátalja délkeleti részén a Tisza jobb partján, Beregszásztól 15 km-re elterülő település, a Beregszászi járás határközsége. Az Ungvár-Rahó műúttal 1 km hosszúságú bekötőút köti össze. A hozzá legközelebb eső szomszédos települések Tiszakeresztúr és Tiszaújlak.

Tovább »

Nevetlenfalui körkép

A Nagyszőlősi járás délkeleti végében egy kb. 1200 lelket számláló község simul az ukrán-román határhoz, Nevetlenfalu, ahonnan derült időben a szem ellát az Avas-hegység kéken hullámzó, szépséges vonulatáig, míg a déli és a nyugati látóhatár belevész az Alföld tengersík rónaságába.Tovább »

Rafajnaújfalu története

Rafajna (ukránul Rafajlove) magyar falu a Beregszászi járásban, 28 km-re Beregszásztól. A magyarok abszolút többségben lakják. 1993-ig közigazgatásilag a 7 km-re fekvő Zápszonyhoz tartozott, azóta községi tanácsa helyben van.

Tovább »

Római katolikus oktatás a középkortól 1945-ig

(Folytatás az előző számból)

Érdekes a beregszászi lányiskola története. 1842-ben megalakult Szatmáron a Szatmári Irgalmas Nővérek Rendje, 2-3 Bécsből érkezett nővérrel. Ők kis jövedelemért mentek el - éppen hogy csak megélve ebből - tanítani és beteget ápolni. Így kerültek el nagyon hamar Ungvárra, Munkácsra, majd 1896-ban Beregszászba.

Tovább »

A Vitézi Rend: új nemességnek szánták

(Folytatás az előző számunkból)

A téma kapcsán id. Sari Józseffel, Visk egyik legidősebb lakosával beszélgetve megtudtuk, hogy a településen legalább tízen érdemelték ki ezt a megtisztelő címet. Köztük volt a Sari Józsefék szomszédságában lakó Burez Bálint is. Tovább »

A Vitézi Rend: új nemességnek szánták

Történelmünkben a honalapítástól kezdve a második világháborúban vívott véres csatákig katonák tömege bizonyította hazája iránti önfeláldozását. Jutalmazásuknak megannyi módja volt ismert.

Tovább »