A kedvezménytörvény össznemzeti produktum
Németh Zsolt külügyi államtitkár a kárpátaljai magyarságot érintő kérdésekről
– Mint a Fidesz alelnöke, a magyar külügy államtitkára, hogyan ítéli meg, az elmúlt négy év során a legnagyobb kormánypártnak és az Orbán-kormánynak sikerült megvalósítania az 1998-as választási programban foglaltakat a határon túli magyarsággal kapcsolatban?
– A kormány határon túli magyar politikájának célját Magyarország és a magyar közösségek közötti politikai, kulturális és gazdasági kapcsolatok kiépítésében és fejlesztésében határozta meg. Célként szerepelt az is, hogy Magyarország és a határon túl élő nemzetrészek kapcsolatát a jogalkotás, a kormányzati munka keretében is meg kell jeleníteni. Nos, azt hiszem, hogy az Orbán-kormány ezt a vállalását, amelyet egyébként egy nem lezárt folyamatként értékelek, teljesítette. Jogalkotásunkban történelminek nevezhető az a pillanat, amikor a magyar törvényhozás több mint kilencven százalékos többséggel elfogadta a kormány által előterjesztett, a határon túl élő magyarokról szóló törvényt. A január 1-jén életbelépett törvény számos vonatkozásban, a munkavállalás, az oktatás, a kultúra, a beteggyógyítás területén biztosít kedvezményeket és támogatásokat a Magyarország határain túl élő magyar nemzeti közösségeknek. Fontosnak tartom kiemelni azt is, hogy a törvény megalkotása össznemzeti produktum, hiszen előkészítésében az érintettek, a határon túli magyarok képviselői a kezdetektől részt vettek.
– Hogyan értékelné a határon túli kisebbségekről való gondoskodás tükrében az ukrán–magyar viszonyt?
– Ukrajna vonatkozásában nagyra értékeljük azt, hogy az ukrán politika meghatározó képviselői megértették azokat a motivációkat, amelyek bennünket a szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvény elfogadásához vezettek. A barátságos szándékon túl ezt az is befolyásolhatta, hogy a kijevi törvényhozás úgyszintén törvényt kíván elfogadni a határain túl élő ukránokról. Kapcsolatainkban – napjainkra vonatkoztatva – fontos az is, hogy a státustörvény végrehajtásáról zökkenőktől mentesen tudtunk megállapodni ukrán partnereinkkel. Ez annak is köszönhető, hogy a folyamatos tájékoztatás mellett kifejezetten a végrehajtási rendelkezések megvitatására a magyar–ukrán kisebbségi vegyes bizottság decemberi, XI. ülésén albizottság alakult. A vegyes bizottság ajánlásokat fogalmaz meg a felek kormányainak, s ezzel megfelelő keretet biztosít a kisebbségi kérdés folyamatos kezelésére. Ha e pozitívum mellett a hiányosságokról is szót ejtek, azt amiatt teszem, mert az ukrán fél – legtöbb esetben pénzügyi nehézségekre hivatkozva – nem tudja teljesíteni a grémium ajánlásait.
– Melyek e tekintetben a kétoldalú viszony legsürgetőbb, megoldásra váró kérdései?
– A Kárpátalján élő magyar nemzetrész megmaradása szempontjából fontosnak tekintjük a KMKSZ elnökségének kezdeményezését a tömbmagyarságot tömörítő Tisza melléki járás kialakítására. Részünkről ezt az igényt azzal támogattuk meg, hogy ez a javaslat kifejezetten a magyar fél kérésére szerepel a már említett vegyes bizottsági jegyzőkönyv ajánlásai között. Kompromisszum keresésével fel szeretnénk gyorsítani a vereckei honfoglalási emlékmű felállítását. Szívesen vennénk, és lépéseket is teszünk annak érdekében, hogy a megyei állami közigazgatás végre teljesítené azokat a feladatokat, amelyek a beregszászi kórház építéséből adódó ukrán adósság felének elengedéséből keletkeztek. Nevezetesen azt kérjük, hogy a közigazgatás félmillió dollár értékben oldja meg néhány magyar iskola és a beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház épületeinek felújítását. S ha már a különböző fesztiválokon sokszor ünnepelt társulatról ejtettem szót, aggasztónak tartom, hogy színészei évek óta bérelmaradásban vannak. Ez az állapot a társulaton belül feszültségeket gerjeszt, melyeket a vezetésnek egyre nehezebb kezelnie. Igen sajnálatos lenne, ha emiatt Ukrajna egyik Európa-szerte elismert színháza széthullana.
– Milyen szerep juthat ebben a vidék legnagyobb érdekvédelmi szervezetének, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetségnek?
– Az említett kérdések megoldásában a KMKSZ-nek kitüntetett szerepe van. Ez az a szervezet, amely számos, olyan életrevaló kezdeményezéssel állt elő, amelyet a magyar kormány is szívesen támogatott. Bizonyos vagyok abban, hogy kapcsolataink változatlanul ilyen szorosak maradnak, s továbbra is hathatósan tudunk cselekedni egymásért és egymás érdekében.
– Közelednek az ukrajnai választások. Mit vár ezektől Magyarország, s mit várhat a kárpátaljai magyarság?
– Mivel tapasztalataink szerint a KMKSZ a kárpátaljai magyarság érdekvédelmében következetesen és hathatósan járt el, rokonszenvvel kísérjük jelöltjének, Kovács Miklósnak választási szereplését. Kovács Miklós, aki jelenleg az egyetlen magyar képviselő az ukrán törvényhozásban, a legjobb tudása szerint vett részt a parlamenti küzdelmekben. Itt kell kifejeznem azt az aggályomat, hogy a tavaly ősszel módosított ukrán választójogi törvény nem tette lehetővé a tömbmagyarság településeinek egy választókörzetben való maradását. Magas szintű közbenjárásainkat az ukrán fél nem vette figyelembe kellő mértékben, s így az érintett települések akaratnyilvánítása ellenére hat, magyarok lakta település került más körzetbe a Munkácsi járásból. A magyar jelölt körzetéből ráadásul két ungvári járási települést, Kis- és Nagygejőcöt is kivették. Ebből az következik, hogy a KMKSZ jelöltjének eleve hátrányból kell indulnia. A fentebb elmondottakkal összhangban csak megismételni tudom, hogy érdeklődéssel és fokozott rokonszenvvel kísérjük az ukrajnai választásokat.
ntk
Németh Zsolt
1963. október 14-én született Budapesten. 1988. március 30-án a Fiatal Demokraták Szövetségének alapító tagja, 1989 októberétől a FIDESZ Országos Választmányának tagja, 1993-tól a párt egyik alelnöke. Az 1990. évi és az 1994. évi országgyűlési választásokon pártja országos listájáról került be a Parlamentbe. Az Országgyűlés Emberjogi, Vallásügyi, Kisebbségi Bizottságának tagja, majd 1993-94-ben elnöke volt. Dolgozott a Külügyi Bizottságban. A Fidesz frakcióvezető-helyettese, egyúttal a külügyi kabinet vezetője volt. Az 1998-as országgyűlési választások nyomán Budapest XXII. kerülete, Budafok-Tétény egyéni körzetben megválasztott országgyűlési képviselője. 1998. június 14. óta a külügyminisztérium politikai államtitkára. Ebben a minőségben felügyeli a Határon Túli Magyarok Hivatalát is.