A kedvezménytörvény optimális időpontban született

Szarka László: egyre nagyobb figyelmet kapnak a határon túli régiók

A hatalomváltások hatása a kisebbségi magyarok életében című kutatási program kapcsán Kárpátalján járt Szarka László, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Kisebbségkutató Intézetének vezetője. Az intézetben folyó munkáról kérdeztük a neves kutatót.

– Milyen kutatási témák keretében foglalkozik jelenleg az Ön által vezetett intézet Kárpátaljával?

– Tavaly önállósult intézetünk kiemelt feladata a Magyarországgal szomszédos államokban élő magyar közösségek vizsgálata. Az asszimilációs folyamatoknak, a magyarok által lakott régiók etnikai térszerkezetének, a magyar többségű települések lokális identitásának, illetve a kisebbségi magyar pártok, szervezetek működésének szentelt kutatási programjainkban Kárpátalja eddig is fontos szerepet kapott. A szlovákiai, kárpátaljai, romániai nyelvhatárok és az országhatárok között húzódó etnikai kontaktuszónák összehasonlító elemzése például éppen most fejeződött be. Ennek keretében Kárpátalján 12 településen vizsgáltuk az interetnikus viszonyok alakulását.

Mostani kutatásunk arra irányul, hogy a XX. századi kisebbségi magyar történelemben miként rakódtak le a kortársak (különböző korú és nemzetiségű csoportok) emlékezetében a „cseh idők”, a „magyar idők”, majd a szovjet korszak évtizedei. Interjúink azt mutatják, hogy igen sok tanulság halmozódott fel az emberek emlékezetében, a privát történelem élményanyagában. A magyar időszak persze igen rövid volt, s ezért az emlékezet jórészt csak az ünnepi és a drámai pillanatokat rögzítette.

Munkánk kapcsán feltétlenül meg kell említenem, hogy az elmúlt évben közös kutatási programot sikerült kialakítanunk négy magyar közösség, köztük a kárpátaljai magyarság tudományos intézményeivel. Kárpátalján a Magyar Tanárképző Főiskola fogadta be ezt a programot, amely helyi kutatóállomás kiépítésével és működtetésével járul hozzá a határon túli magyarok mindennapi nyelvhasználatának, kétnyelvűségének vizsgálatához. Ezekkel a kutatóállomásokkal többek közt olyan élőnyelvi adatbázisokat, korpuszokat szeretnénk létrehozni, amelyek segítségével a határon túli magyarok nyelvét az eddiginél jobban be lehetne emelni a magyar élőnyelvi vizsgálatokba.

– A kuratórium tagjaként szólna arról, milyen témakörökben pályázhatnak az idén a kisebbségi magyarok az Arany János Közalapítványnál?

– Az Arany János Közalapítvány határon túli tudományosságot támogató szakkuratóriuma tavaly alakult meg, s az első év tapasztalatai alapján erre az évre kibővített rendszerben írta ki pályázatait. Idén tehát az ifjúsági, egyéni, csoportos és kutatóállomási programok mellett a tudományos fokozattal rendelkező kollégák is támogatást igényelhettek tudományos konferenciák szervezéséhez, a külhoni magyar tudományos műhelyek működési költségeinek fedezésére és eredeti, magyar tannyelvű egyetemi, főiskolai tankönyvek megírására is.

– Milyen kutatási témák foglalkoztatják jelenleg?

– Jelenleg a határon túli magyarok és Magyarország változó, rendeződő, szabályozottabbá váló viszonyának vizsgálatát kezdtük el. Egyebek közt arra vagyunk kíváncsiak, hogy a kedvezménytörvény az egyes kisebbségi közösségeken, társadalmi, nemzedéki, foglalkozási csoportokon belül milyen hatást vált ki. Az eddigi gyorselemzések azt mutatják, hogy a román és a szlovák fenntartások, a kisebbségi közösségeken belüli kezdeti tájékozatlanság és aggodalmak ellenére az integrálódó Kelet-Közép-Európában a magyar kedvezménytörvény optimális időszakban született, amikor Magyarország és szomszédai egyaránt az európai integráció és a regionális együttműködés elmélyítését tekintik feladatuknak.

Az elkövetkezendő három évben szeretnénk folyamatosan nyomon követni a kedvezménytörvény hatásait. Ennek az MTA Földrajztudományi Intézetével, az Országos Széchényi Könyvtárral, a Teleki László Alapítvánnyal, a Néprajzi Múzeummal közös kutatásnak a keretében el szeretnénk készíteni annak a mintegy 3500 határon túli településnek a demográfiai, kutatástörténeti adattárát is, ahol a XX. század folyamán legalább egyszer 10 %-os arányban magyarok éltek.

Karmacsi Zoltán