Mindent elviszek, és mindent itt hagyok

Ballagtak az iskolások

A tanév végéhez érve közel száz magyar tannyelvű általános és középiskolában szólalt meg az utolsó csengő múlt pénteken, hogy jól megérdemelt szünidőre bocsássa a nebulókat, illetve elbúcsúztassa a tanintézmények végzős diákjait. Ünneplőbe öltözött, izgatott-mosolygós tanulók, meghatott szülők és tanárok töltötték meg a virággal díszített iskolaudvarokat – újakat, régieket egyaránt –, hogy szép szóval emlékezzenek az eltelt 9 vagy 11 esztendőre és jókívánságokkal, tanáccsal lássák el a ballagó fiatalokat.

Beregszászban a 6. Számú Általános Iskolától idén 11 fiú és 11 lány búcsúzott, akik Rabár Judit osztályfőnök vezetésével vonultak az ünnepre összegyűlt iskolatársak, tanárok és szülők elé. Elsőként File Klára igazgató köszöntötte a megjelenteket, majd Bohán Béla helyi római katolikus plébános kérte Isten áldását a tanintézményre, a búcsúzó és a maradó diákokra, valamint szüleikre és pedagógusaikra.

Az elsősök frappáns szavalatokkal, a nyolcadikos tanulók pedig hímzett tarisznyákkal bocsátották útjukra végzős diáktársaikat, azt kívánva számukra, hogy maradjanak hűek iskolájukhoz, nemzetükhöz és mindenkor legyenek értékes, becsületes emberek.

Szürtében tizennyolc magyar, illetve hat ukrán végzős ballagott idén a helyi középiskolában. A diákokat, a szülőket, valamint a vendégeket Zsoffcsák Mónika iskolaigazgató köszöntötte, reményének adva hangot, hogy a mostani érettségizők tovább gyarapítják majd a község köztiszteletben álló polgárainak sorát. Fazekas Ildikó osztályfőnök a felnőtté válás jeléül piros szalaggal díszített csengőket tűzött a vén diákok ruhájára.

A végzősöket Molnár Miklós római katolikus plébános, illetve Fodor Gusztáv református lelkész köszöntötte. Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke beszédében szép és emlékezetes ünnepnek nevezte a ballagást, olyan eseménynek, mely számtalan jelképet hordoz magában.

Ezt követően a szürtei óvodások rövid műsorral kedveskedtek a ballagóknak, akiknek nevében Kovács Veronika, Balázs Janka, Ádám Györgyi és Vajda Katalin búcsúzott az alma matertől. Ezt követően a végzősök virággal köszöntötték tanáraikat, szüleiket, illetve a meghívott vendégeket.

Tiszaújlakon rendhagyó módon vette kezdetét a végzősök ballagási ünnepsége. Elsőként a „legidősebb” alsósok, a negyedikesek vettek búcsút első tanítónőjüktől, Stéfán Tündétől, majd Joachim­né Dorohovics Éva, a Tiszaújlaki 2. Számú Széchenyi István Középiskola igazgatója köszöntötte az egybegyűlteket. Ezután Papp Tihamér tiszaújlaki plébános és Bartha Attila református lelkész szólt a végzősökhöz és az egybegyűltekhez.

A köszöntők után a 9. osztály búcsúzott az általános iskolától egy énekkel és Váci Mihály Jegenyefényben című versével, Csörgő Mária tolmácsolásában. Ezt követően a 13 érettségiző elbúcsúzott az igazgatótól, az első tanítójától: Kolozsvári Erzsébettől, az osztályfőnöktől: Matúz Margarétától, az iskolától és a tanároktól. Végül a tizedikesek átadták a végzősöknek az útravalót tartalmazó tarisznyát és a vándorbotot.

Csapon négy tabló fogadta a Csapi 2. Számú Középiskola vendégeit az utolsó csengő ünnepén. A tanintézmény előterében kiállított és humoros megjegyzésekkel kísért fotók az érettségiző diákok nemcsak mostani, hanem gyermekkori képeit is bemutatták. Az iskola udvarán Maha László igazgató köszöntötte a vendégsereget, figyelmeztetve a végzősöket, hogy soha nem szabad elfeledkezniük azokról, akiknek hálával tartoznak: szüleikről, tanáraikról.

Az ünnepségen oklevéllel tüntették ki az ötvenedik születésnapját ünneplő Palágyi János biológiatanárt. Takács Mária és Molnár Diána osztályfőnökök útravaló intéseit a diáktársak búcsúszavai követték. Az ünnepség a templomokban folytatódott, ahonnan a vén diákok Bibliával és értékes gondolatokkal megajándékozva indulhattak neki a nagybetűs életnek.