Egyeztették a végleges szö­veg­tervezetet

Kedvezménytörvény

A státustörvény kü­szöbön álló módo­sí­tásáról tartottak szak­értői egyez­tetést az el­múlt héten Bu­dapesten a határon túli ma­gyar ki­sebbségek és az illetékes anyaországi hivatalok képviselőinek bevonásával, ahol is­mer­tették a törvény mó­do­sí­tott szövegének végle­ges­nek tekintett terve­ze­tét.

Lapunk értesülése szerint a dokumentum alapjaiban meg­egyezik azzal a tervezettel, melyet néhány héttel korábban már eljut­tattak véleményezésre a határon túli magyar érdekvédelmi szer­veze­tekhez, s amelyet a Kárpát­aljai Magyar Kulturális Szö­vet­ség (KMKSZ) a kárpátaljai ma­gyarság számára elfogad­hatat­lannak minősített. Ugyan­akkor időközben újabb változtatásokon esett át a szöveg: visszakerült a tervezetbe például a magyar nem­zet fogalma, s a KMKSZ ja­vaslatára az új variáns szerint az oktatási-nevelési támogatás a magyar óvodásokra is kiterjedne stb.

Ezzel együtt úgy tűnik, több lényeges elem, melyek a kárpát­aljai magyarság számára különös jelentőséggel bírnak, végér­vé­nyesen kikerült a dokumen­tum­ból. Ilyen például az a kitétel, amely­nek értelmében a határon túli magyarok a határátlépésnél és a Magyarországon való tartóz­ko­dásnál a legkedvezőbb elbánásban részesülnek. A már korábban nap­­vi­lá­got látottakhoz hasonlóan törölnék a törvényből a mun­kavál­lalásra, egészségügyi ellátásra vonatkozó kedvezményeket és a határon túli magyaroknak az anya­or­szággal való kapcsolat­tar­tása szempontjából rendkívül fon­tos utazási kedvezmények is szű­kül­nek, amennyiben a jövőben csak kulturális célra lennének igény­­be vehetők. A törvény­módo­sítás értelmében a jövőben nem volna lehetőség arra, hogy e jogszabály keretében a ma­gyar felsőoktatási intézményekben állami támogatással a magyar kul­túra tárgyán kívül eső tanul­má­nyo­kat folytassanak határon túli ma­gya­rok.

– Nyilvánvaló, hogy az EU, s a szomszédos országoknak a tör­vénnyel kapcsolatos véleményét akceptálni kell, ugyanakkor az is egyértelmű, hogy az európai gya­korlat és jogrendszer valójában nem tartalmaz konkrét normatív követelményeket a kisebbségi kérdés kezelésével kapcsolatban – értékelte a kialakult helyzetet Brenzovics László, a KMKSZ alelnöke. – Ennek megfelelően a kérdés kezelése és értelmezése is meglehetősen tág keretek között mozog, s több uniós ország gya­korlata is azt mutatja, hogy az általunk óhajtottakhoz hasonló kedvezményeket biztosítanak unión kívüli nemzettársaik szá­mára. A KMKSZ véleménye az, hogy a változtatás lehetősége és felelőssége a magyar parlament kezében van, szövetségünknek viszont, mint a kárpátaljai ma­gyarság érdekvédelmi szerve­ze­tének, továbbra is artikulálnia és képviselnie kell a helyi magyarság érdekeit, azaz szorgalmazni, hogy a kedvezménytörvény ne szűküljön, tartalmazza azokat a megoldásokat, amelyek biztosítják a kárpátaljai magyarság és az anyaország kapcsolattartását, aminek elősegítése egyéb­ként a mindenkori magyar kormány alkotmányos kötelezettsége is.

ntk