2006. november 10.

"... beszéld el, milyen nagy dolgot művelt veled az Isten." (Lk 8,39a)

Ezzel a paranccsal engedi-küldi útjára Jézus Krisztus az immár megszabadított gerazai megszállottat.

Nézzük meg, hogyan írja le Lukács történetünk főszereplőjének állapotát a Jézus Krisztussal való találkozás előtt és után.

Előtte: "...régóta nem viselt ruhát, s házban sem lakott, hanem a sírboltokban. Jézus láttára földre vetette magát...láncra verték és megbilincselték, de eltépte a kötelékeket."

Utána: "...felöltözve, ép ésszel ült Jézus lábainál."

Ne hessegesd el magadtól a történet szereplőjével való azonosulást! Az ördög érted is harcol!

- Nem viselt ruhát. A meztelenség és a meztelenkedés soha nem látott módon hódít teret. Apró gyermekek nem lepődnek meg pornográf jelenetek láttán. (Csak gondold végig, mely TV-csatornákra "kalandozol" el?!)

- Házban sem lakott, hanem sírboltokban. Milyen ritka kincs lett a békés, biztonságos, nyugodt, istenfélő életre nevelő otthon.

- Jézus láttára földre veti magát. Látni sem akarja Krisztust! Az egyre népszerűbb szabadelvű gondolkodás arra biztat, hogy Jézust zárd ki az életedből, hisz senkinek nincs joga beleszólni, hogyan élsz!

Bár mi szeretnénk ép ésszel, felöltözve Jézus lábainál ülni, de a fenti gondok és velük összefüggő kísértések bennünket is elérhetnek, ha már el nem értek! Legyünk hát éberek, és keressük Jézussal az Evangéliumban a biztonságos segítséget életünk hétköznapjaiban is.

Orosz István atya