Határba ütközünk?

A falusi turizmusról Csizmár Saroltát kérdeztük

Csizmár Saroltát, a Kárpátinform Információs Szaktanácsadó és Regionális Fejlesztési Központ vezetőjét a falusi turizmus helyzetéről kérdeztük annak kapcsán, hogy minap jelentős nemzetközi turisztikai konferenciát szerveztek a beregszászi járási önkormányzattal karöltve.

- Hány magyar családot, magyar vállalkozót érint ma Kárpátalján a turizmus?

- Mintegy háromszáz magyar családot érinthet ma már a turizmus megyénkben. Ezen belül elsősorban a falusi turizmust emelném ki, mert a szóban forgó magyar családok többsége falusi vendéglátással foglalkozik. Ebben nagy szerepet játszanak a Beregszászi járás települései, mindenekelőtt Nagybakta, Mezővári, Borzsova, Bene, Beregdéda, Mezőgecse, Mezőkaszony, Kovászó. Ugyanakkor feltétlenül meg kell említenünk a Felső-Tisza-vidéket is, mindenekelőtt Visket, amelynek ugyancsak nagy tapasztalata van a vendéglátásban, valamint Rahót és Kőrösmezőt, hiszen ott is élnek szórványban magyar családok, akik hagyományosan nagy tapasztalattal rendelkeznek ezen a területen. Vannak, akik már évek óta együtt dolgoznak velünk, s örvendetes, hogy szép számmal akadnak újonnan csatlakozók is.

- A konferencia ismételten felhívta a figyelmet arra, hogy a falusi turizmussal foglalkozó magyar vállalkozóknak saját szervezete is van. Mi indokolta a "szervezkedést"?

- Amikor mintegy másfél évtizeddel ezelőtt belevágtunk a falusi turizmusba, egyáltalán nem volt tapasztalatunk ezen a területen, egyedül, a saját kárunkon kellett összekapargatnunk az alapvető ismereteket, információkat. Mindenekelőtt tehát a rendszeres képzés és továbbképzés céljából hoztuk létre a Kárpátinform Információs Szaktanácsadó és Regionális Fejlesztési Központot. Ennek a szervezetnek a kereteiben oldottuk meg később a szaktanácsadást, lehetőségeink felmérését, a rendelkezésre álló szálláshelyek nyilvántartását is. Ma már szerencsére rengeteg lehetőség kínálkozik a tanulásra, a tapasztalatcserére akár a kárpátaljai, akár az anyaországi kollégákkal, szakemberekkel is.

- Milyen problémák akadályozzák a fejlődést, a továbblépést jelenleg?

- Ha Kárpátalját mint önálló turisztikai egységet tekintjük, akkor az infrastruktúra jelenti a legnagyobb gondot. Itt elsősorban nem a szálláshelyek minőségére gondolok - hiszen ezen a téren akár a magunk erejéből is képesek vagyunk bizonyos előrelépést elérni -, hanem például az útviszonyok hagynak maguk után sok kívánnivalót; annak ellenére is, hogy az utóbbi időben igen jelentős javulást könyvelhettünk el ezen a téren. A legnagyobb problémánk azonban a határátkelés lehet. Miután a turisták jelentős hányada Magyarországról érkezik, döntő lehet, milyen állapotok uralkodnak a határátkelőkön. A mostani konferencián is éppen azért fektettük a hangsúlyt erre a kérdéskörre, s hívtuk meg a téma szakembereit a határ mindkét oldaláról, hátha sikerül elérnünk valamilyen haladást ezen a területen.

hk