A KMKSZ nem adta fel autonómiatörekvéseit
Gondolatébresztő autonómiakonferenciára került sor múlt szombaton a budapesti Polgárok Házában, melynek szervezője a németországi Hunnia Baráti Kör volt.
A rendezvény magyarországi kormánypárti felszólalói a határon túli magyarság autonómiatörekvéseinek támogatását és a nemzet egyesítésének történelmi lehetőségét hangsúlyozták. Balsai István, a Fidesz frakcióvezető-helyettese ígéretet tett a határon túli és anyaországi hallgatóság előtt, hogy soha nem fogják az autonómia ügyét elfelejteni, mellékvágányra terelni. Minden erőt annak szentelünk majd, hogy az erről szóló döntések - amelyek nem Budapesten születnek majd - olyanok legyenek, amilyet a határon túli magyarok szeretnének - fogalmazott a politikus az MTI tudósítása szerint.
Dr. Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) alelnöke előadásában a kárpátaljai autonómiatörekvések történetét vázolta. Rámutatott: ezek a törekvések az egész huszadik században rányomták bélyegüket a kárpátaljai politikára. Mint emlékeztetett, előbb a két világháború közötti időszakban a ruszin autonómiatörekvések jelentkeztek, majd a kilencvenes évek elején, a Szovjetunió széthullása idején indult el az autonómiával kapcsolatos elképzelések második hulláma, amikor Kárpátalja lakossága, köztük a helyi magyarság is megfogalmazta saját autonómiatörekvéseit. Mindez az 1991-es népszavazásban csúcsosodott ki, jelezte Brenzovics László, amikor is a lakosság többsége igent mondott Kárpátalja autonómiájára, illetve a Beregszász központtal létrehozandó magyar autonóm körzetre. Ezen autonómiatörekvések azonban nem valósulhattak meg az újonnan létrejött ukrán állam központosító törekvései miatt, melyek következtében nemhogy autonómia, de valódi önkormányzatiság sem jöhetett létre, mutatott rá a szónok, hozzátéve: a kárpátaljai magyarság autonómiatörekvéseit nem támogatta Magyarországról sem az MDF-, sem később az MSZP-kormány. Később a KMKSZ felvetette a Tiszamelléki járás, illetve az önálló magyar tankerület létrehozásának lehetőségét Kárpátalja magyarlakta területein, s részletesen ki is dolgozta az elképzeléseit, hangzott el. A KMKSZ alelnöke sajnálattal állapította meg, hogy e téren máig nem sikerült előrelépést elérni. Brenzovics László ugyanakkor jelezte: a KMKSZ ennek ellenére nem adta fel autonómiatörekvéseit, s reméli, eljön az idő, amikor adminisztratív reform keretében sikerül létrehozni a Tiszamelléki járást, amihez a szövetség várja a magyar kormányzat és minden ukrajnai egészséges politikai erő támogatását.
A konferencián részt vett még és felszólalt Lezsák Sándor, a magyar Országgyűlés alelnöke, Szász Jenő, az erdélyi Magyar Polgári Párt elnöke, Duray Miklós felvidéki író, politikus, Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke.
hk
