"Aranyhegyeket ígértek, de csak környezeti katasztrófa lett belőle"

A muzsalyiak nem akarják a bányát, csak a rekultivációt

Mint arról korábban beszámoltunk, 2010. december 16-án a Kárpátaljai Megyei Tanács második ülésszakán felhívásban kérte a kormány segítségét a nagymuzsalyi aranybánya helyzetének rendezéséhez, s egyben a kitermelés újraindítását szorgalmazta. A Beregszászi Járási Tanács tavalyi utolsó ülésén a KMKSZ-frakció kezdeményezte, hogy a járási testület határozatban tiltakozzon a megyei tanácsnak a bányászat újraindítását szorgalmazó felhívása ellen, ezt azonban Bihari András, a Beregszászi Járási Tanács elnöke megakadályozta. Az események hallatán nyugtalankodni kezdtek Nagymuzsaly lakói, hisz semmi biztosat nem tudnak.

Lukács Ibolya, nyugdíjas gazdálkodó: A bánya megnyitása után rá kellett jönnünk, hogy ez a lakosságra nézve nagyon veszélyes. A kutakból akkor eltűnt a víz, azóta pedig olyan piros színű, hogy semmire sem használható, ihatatlan. A lányom Magyarországon bevizsgáltatta a kutunk vizét, és az egészségre nagyon veszélyes mennyiségben találtak benne többek között ónt, cinket és ólmot. Nyáron a hegyen lévő meddőhányóról lisztszerű port fúj a szél a kertben lévő növényekre. Ettől megbarnulnak a levelek és elszáradnak. Az itt lakók közül többünknek hullik a haja, ha a kútvízből ittam, viszketett a bőröm, kipattogtam. Hatvan éve élek itt, de ilyet korábban soha nem tapasztaltam.

Jakab Erika, a "KMKSZ"-UMP járási képviselője: A muzsalyi aranybánya feltárási munkálatai több évtizeden keresztül folytak, a kitermelés pedig 1999-től 2006-ig. A bánya megnyitásakor sok munkalehetőséget ígértek, azt mondták, hogy a muzsalyi emberek lesznek az elsők. Végül a bánya 400 dolgozójának kb. egynegyede lett nagymuzsalyi. Azt is ígérték, hogy leponyvázott teherautókon szállítják majd a kitermelt anyagot, de ebből sem lett semmi. Naponta 150 óriási tehergépkocsi robogott keresztül a falun, ami miatt megrepedeztek a házak falai. A nyitott platójú teherautókról az úttestre potyogott a kitermelt anyag, a mérgező port pedig minden irányba fújta a szél, a szerződésben foglaltakkal ellentétben a szállítási útvonal napi háromszori locsolását sem végezte el a bánya, csak a bányától levezető földutat locsolták, de azt is csak a panaszok hatására. Nyilvánvaló, hogy összefügg a szennyezett talajvízzel és levegővel az, hogy statisztikailag kimutathatóan Muzsalyban van a legtöbb daganatos beteg és a legtöbb légcsőhurutos beteg.

Az alaszkai módszerrel, vízkimosással végzett aranykitermelés nem bizonyult nyereségesnek, 2006-ban a Zakarpatpolimetál csődbe ment, de rögtön jelentkezett a kijevi Szvit nevű vállalat, amelyik ciános technológiával akarta kivonni az aranyat más fémekkel együtt a hegyből kitermelt kőzetből. A cianid viszont rendkívül veszélyes az állatokra és az emberekre, rögtön ölő méreg, talán emlékeznek még a verespataki katasztrófára, amikor sikerült kiirtani a Tisza élővilágát. 2007-ben népszavazást kezdeményeztünk, akkor Muzsaly lakosai közül 590-en nemmel, mindössze 80 igennel szavaztak a bányászatra. A hegyünk beregszászi oldalán beszakadt egy bányarész a szakszerűtlen bányaművelés miatt, az ma szögesdróttal van körbekerítve. Bányajáratok különböző irányokba vannak, ma veszélyes a hegyre felmenni is, nem tudhatjuk, hol és mikor szakad be újra. Az a legfájóbb ebben a történetben, hogy a sok hátrány, és környezetünk tönkretétele mellett ebből az egészből községünknek nincs látható haszna. A bányavállalat és mások is ígértek már vezetékes vizet, de máig nincs, a gázvezetésbe sem pótoltak be, és még hosszasan sorolhatnám.

Fischer Béla helyi lakos: A lakosságnak semmiképpen nem tett jót ez a bánya. Ha megnézné a Beregszászi Járási Kórház statisztikáit, maga is láthatná, milyen gyakori itt a rákos megbetegedés a fiatalok körében is. Meggyőződésem, hogy ez sem véletlen. Korábban nagyon híres volt a muzsalyi gyümölcs, az őszibarack, csemegeszőlő stb., most viszont meg sem akarják már venni tőlünk.

Kamugya Erzsébet helyi lakos: A férjem a bányában dolgozott korábban, de már más munkahelye van, és ha megnyitnák sem menne oda vissza. Jobb lenne, ha nem indítanák újra a termelést. Gyerekeink vannak, a legfontosabb az ő egészségüknek a megőrzése.

Szatmáry Józsefné Rózsika néni: Nézzen csak fel a hegyre! Itt van a fejünk felett a bánya, jól látni a hatalmas meddőhányót. A kutunkból inni nem tudunk, a kertből jóízűen egy gyümölcsöt sem ehetünk meg, hisz folyamatosan fújja a mérgező port a szél. Az én uram, amíg élt, Gecsébe járt vízért, hogy inni és főzni tudjunk. Négy éve nem működik a bánya a hegyen, de nézze meg, a meddőhányón sehol egy fűszál nem nő, sőt még a közelében sem. Akinek egy kis szíve, lelke van, az nem engedi meg, hogy újra induljon itt a bánya.

Barta Lajos arra panaszkodott, hogy a gyümölcsfái kiszáradtak, ráadásul ő falusi turizmussal szeretne foglalkozni, aminek meglátása szerint nem tenne jót, ha újra beindulna a bánya.

Megkérdeztük Ficáj Lászlót, Nagymuzsaly polgármesterét is, aki elmondta: Mi nem támogatjuk a bányászatot. Nemcsak én ellenzem, a képviselőtestület sem támogatja a bánya újraindítását. Amikor licencióért hozzánk fordultak, világosan megmondtuk, hogy először csak a takarítást engedélyezzük, a hegyoldalban felhalmozott irdatlan mennyiségű kitermelt anyagot szeretnénk, ha elszállítanák innen feldolgozásra, mert abból mossa ki az esővíz a környezetre ártalmas nehézfémeket, amelyek végül a hegy alatti kertekben és az ivóvízben gyűlnek össze. Több százezer tonna anyag eltakarításáról lenne szó, aminek egy része ott van már ötven éve, hisz 1962-ben kezdtek itt turkálni a geológusok. A helyi tanács megengedné a kitermelt anyag elszállítását, de azt nem, hogy a községünk területén mossák át. Vigyék, ahová csak akarják. További bányászatról pedig egyelőre szó se lehet, amíg el nem takarítják a meddőhányókat, utána is legfeljebb abban az esetben, ha nem itt dolgoznák fel a kitermelt anyagot és azt nem a községen keresztül szállítanák el.

Badó Zsolt

Letartóztatták az aranybánya exigazgatóját

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat Kárpátaljai Megyei Főosztálya nyomozása alapján őrizetbe vették a nagymuzsalyi aranybányát üzemeltető, csődeljárás alatt levő Zakarpatpolimetali Kft. egyik volt vezetőjét.

Megállapítást nyert, hogy az exigazgató, visszaélve hivatali helyzetével, több mint 400 ezer hrivnya értékű sikkasztással gyanúsítható. Bár tudott arról, hogy a kft. ellen csődeljárás indult, s emiatt a bíróság zárolta a vállalat tulajdonát, a tisztségviselő eladta a bánya berendezéseit, amivel komoly anyagi kárt okozott.

Az SZBU nyomozó osztálya bűnügyi eljárást indított az egykori igazgató ellen és őrizetbe vette őt - közölte a megyei főosztály sajtószolgálata. A felsorolt tettekért akár 7-12 évnyi börtönbüntetésre, teljes vagyonelkobzásra és bizonyos tisztségek betöltésének jogától való megfosztásra ítélhető. (bj/karpatnews.in.ua)