Heveny és krónikus hasmenés

Már egy hete naponta többször is híg széklet távozik belőlem. Mi okozhatja a hasmenésemet, s miként lehetne megszüntetni a betegséget? - telefonált be szerkesztőségünkbe egy aknaszlatinai olvasónk. Kérdéseit dr. Sari Istvánhoz, a Sajáni Szanatórium gasztroenterológusához továbbítottuk.

- A hasmenésnek két típusát különböztetjük meg: a hevenyt, mely két hétig is elhúzódhat, illetve a krónikust, mely két hétnél is hosszabb ideig megkeserítheti a beteg életét - indítja beszélgetésünket a szakorvos. - Akkor beszélhetünk hasmenésről, ha naponta több mint három esetben híg széklet távozik a betegből, s a további tünetek közé sorolhatjuk a has felpuffadását, a hasfájást, valamint a köldök tájékán érzett szorító érzést. A kór heveny formájánál pedig vér, genny és nyák is megjelenhet a székletben, s 38 Celsius-fokig is felmehet a páciens testhőmérséklete. A kór okai összetettek. A heveny hasmenés kiváltó okai lehetnek az e-choli, a szalmonella-, illetve a dizentériabaktériumok által kiváltott fertőzések, amikor is a mikrobák életműködése során kiválasztott toxinok (mérgek) idézik elő a megbetegedést. De az endokrinológiai betegségek (pajzsmirigytúltengés vagy diabétesz), továbbá az IBS (irritábilis bélszindróma) esetében is termelődhetnek olyan mérgező anyagok, melyek szintén heveny hasmenéshez vezethetnek. S ugyancsak a betegség forrása lehet az idült hasnyálmirigy-gyulladás, a hasnyálmirigy gyenge működése, a béldaganat, a bélpolip, a laktózintolerancia, amikor is a szervezet nem képes lebontani a tejcukrot, valamint a lisztérzékenység. Székrekedés esetén pedig csak az orvos által megállapított ideig szedjük a hashajtókat, mert ha többet fogyasztunk belőlük a kelleténél, akkor is hasmenést kaphatunk.

A heveny hasmenés elhanyagolása mellett akkor is krónikussá válhat a kór, ha rendszertelenül táplálkozunk, vagy ha a bakteriális megbetegedések kezelése során túlzásba visszük az antibiotikumok szedését, melyek - általában középkorú vagy idős személyek esetében - diszbakteriózishoz vezethetnek, károsíthatják a szervezet működéséhez szükséges, hasznos mikroorganizmusokból álló, egészséges bélflórát, s így utat nyitnak a bélrendszerben állandóan jelenlévő, patogén (megbetegedéseket előidéző) bélflóra terjedése előtt. S a csecsemőket is ajánlatos anyatejjel táplálni, mivel az anyatej - egyéb hasznos hatások mellett - elősegíti az egészséges bélflóra működését.

A hasmenés további okai közt pedig megemlíthetjük, miszerint hasnyálmirigy-operációk után jellemző, hogy nagy mennyiségű, híg, zsíros fényű, bűzös széklet távozik a szervezetünkből, epehólyag-műtéteket követően pedig a híg, sötétzöld, csípős széklet ürítése okoz problémát.

- Miként kezeljük a kórt?

- Először is laboratóriumi körülmények között elemezzük a betegtől nyert székletmintát, hogy kideríthessük a megbetegedés okát. Ha csak az emésztőrendszer megerőltetése okozza a hasmenést, egyszerű hasfogókkal, elsősorban széntablettával, illetve Loperamiddal kezeljük a megbetegedést, s pár nap elteltével ismét normálissá válik a beteg széklete. Amennyiben bakteriális fertőzéssel állunk szemben, antibiotikumokat, például Levomicetint alkalmazunk az egy hétig, maximum tíz napig tartó terápia során, s így megakadályozhatjuk, hogy a heveny hasmenés krónikussá váljon. Diszbakteriózis során legalább egy hétig kell szedni az egészséges bélflórát helyreállító probiotikumokat, a Protexint, a Bififorint, illetve a Hilacforte-cseppeket, míg a hasnyálmirigy gyenge működésekor hasnyálmirigyenzim-pótló gyógyszereket (Mezim-fortét, Fesztált) ajánlatos fogyasztanunk, s természetesen csak az orvos által megállapított dózisban szedhetjük az orvosságokat. Ha pedig béldaganat, bélpolip, pajzsmirigytúltengés vagy cukorbetegség szövődményeként alakul ki a hasmenés, akkor forduljunk onkológus vagy endokrinológus szakorvoshoz, aki elsőként az alapbetegségeket szünteti meg vagy szorítja vissza, s szintén a szakember dönti el, miként állítható meg a hasmenés. A szervezet legyengülése miatt pedig vitaminokat, illetve ásványi sókat tartalmazó készítményeket is felír a páciensnek.

Laktózintolerancia esetében fel kell hagynunk a tejivással, míg ha lisztérzékenység váltja ki a tüneteket, nem fogyaszthatunk búzalisztből sütött kenyeret, egyéb pékárut és süteményeket.

Amennyiben igen erős hasmenés alakult ki, mely nagyon legyengítette a pácienst, a kórházak fertőző osztályaira szállítjuk a beteget, ahol infúziót kap. A betegség súlyos formája esetében ugyanis kiszáradhat a szervezet, leeshet a vérnyomás, összeomolhat a vérkeringés, s mindez akár halálhoz is vezethet. Ha nem valamilyen más kór szövődményeként alakult ki az erős hasmenés, tíznapi kórházi kezelést alkalmazunk, amennyiben viszont onkológiai vagy endokrinológiai megbetegedés áll a háttérben, akkor a szakorvos dönti el, hogy az infekciós, az onkológiai vagy az endokrinológiai osztályon folytassák-e a terápiát, s ugyancsak ő határozza meg, meddig maradjon kórházban a páciens.

Lajos Mihály