Égnek a tarlók

A kárpátaljai tűzoltóknak csupán az elmúlt hét végén több mint félszáz esetben kellett kivonulniuk az égő fű, avar, bozót oltására. A félelmetes gyorsasággal terjedő tüzeket az esetek többségében a helyi lakosok okozzák, akik hozzáláttak kertjeik, földrészlegeik megtisztításához, s akik rendületlenül hiszik, hogy a tavalyról maradt, elszáradt aljnövényzet felégetése jót tesz a termőföldnek – vagy legalábbis nem kerül semmibe. Az ellenőrizetlenül terjedő lángok azonban nemegyszer lakóépületeket, közintézményeket, ipari létesítményeket veszélyeztetnek, az emberi életekről már nem is beszélve.

Hétfőn az esti órákban például nagy területen égett az aljnövényzet a Beregszászt Bátyúval összekötő országút mentén, a mezőkaszonyi letérő közelében. A lángok, amelyek a beregszászi járási tűzoltóság információi szerint mintegy öt hektárt perzseltek fel, idővel már a letérő közelében található benzinkutat és gáztöltő állomást is veszélyeztették. A helyszínre érkező tűzoltóknak végül sikerült megfékezniük a tüzet, s megakadályozni a katasztrófát.

Nem volt ilyen szerencséje annak a 80 éves királyházai lakosnak, akinek meggyúlt a ruhája, miközben a szemetet égette kertjében. A fáklyaként égő idős asszony még aznap belehalt égési sérüléseibe.

Érdeklődésünkre lapunk szaktanácsadója, Őr Hidi László nagydobronyi gazdálkodó kifejtette: az elégetett aljnövényzet után maradó hamu mennyisége semmiképpen sem pótolja a humuszt, amely a talajban lebomló növények révén keletkezik, s amely nélkülözhetetlen a termőképesség fenntartásához. Arról nem is szólva, hogy a tűz környezetében, a felszín közelében a hő hatására megsemmisül a földben élő baktériumok egy része is, amelyek pedig ugyancsak fontosak a termőképesség szempontjából – hangsúlyozta a szakember.

pszv