Gazdaságfejlesztési fórum Nagyszőlősön
Kárpátaljai gazdákkal találkozott Nagyszőlősön Tóth Katalin, a magyar Vidékfejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára, valamint a kíséretében lévő dr. Szabó Balázs, a Vidékfejlesztési Minisztérium főosztályvezetője, és dr. Hancsók Szabolcs, a Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti és társadalmi kapcsolatok főosztályának Kárpát-medencei együttműködési referense.
A „Pro agricultura Carpathica” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány szervezésében múlt szombaton létrejött megbeszélésen Őr Hidi László, az alapítvány elnöke tájékoztatta a helyettes államtitkárt és a kíséretében lévő minisztériumi munkatársakat a mezőgazdaság helyzetéről Ukrajnában, illetve Kárpátalján. Kifejtette, Ukrajnával ellentétben Kárpátalján nem jöttek létre óriási földbirtokok. A rendszerváltást követően a kolhozok felszámolásának következtében a lakosság kisebb földvagyonrészekhez jutott, melyeket földtörvény hiányában nem lehetett tömbösíteni, így Kárpátalja magyarlakta síkvidéki részén azóta is jellemzően kis parcellákon folyik a növénytermesztés, hangsúlyozta. Hozzátette: a gazdálkodók többsége valamilyen intenzív kultúra termesztésébe kezdett, leginkább a gyümölcs- és zöldségtermesztés, valamint az állattenyésztés néhány területén értek el sikereket.
A „Pro agricultura Carpathicá”-nál, ellentétben a nagygazdaságokat támogató országos agrárpolitikával úgy gondolják, hogy a föld azé, aki megműveli, s a magyarságnak ezen a földön kell megmaradnia – hangsúlyozta Őr Hidi László. Ebből kiindulva az alapítvány mindenekelőtt használható tudást kíván átadni azoknak az embereknek, akik mezőgazdaságból próbálnak megélni őseik földjén, amihez szaktanácsadói hálózat kiépítését kezdték meg. Emellett olyan mintagazdaságok létrehozását tervezik, amelyek a gazdák által hasznosítható technológiákat, sikeres példákat tudnak felmutatni. A tervek között szerepel továbbá a szövetkezeti mozgalom beindítása, ami elsősorban az értékesítést és az anyagbeszerzést könnyítené meg a kistermelők számára. A kisgazdaságok másik nagy problémája az állandó tőkehiány, hangzott el, amire Őr Hidi László szerint kigazdálkodható banki hitelek hiányában hosszú távon a hitelszövetkezetek megalakítása lehet a megoldás.
Tóth Katalin előadásában mindenekelőtt a föld felértékelődésére hívta fel a figyelmet. Mint fogalmazott, az egységes Kárpát-medencei gazdasági térben gondolkodó magyar kormányzat kutatja az együttműködés lehetőségeit a határon túli magyar gazdákkal és valamennyi a mezőgazdaságban érdekelt gazdasági szereplővel, szervezettel. Emellett olyan közös ágazati, szakmai munkacsoportok létrehozásán is dolgoznak már például Erdélyben, amelyekben a határon túli magyarok magyarországi gazdálkodókkal, szakemberekkel működhetnek együtt, így jutva szakmai segítséghez, hangzott el. Ennek mintájára hamarosan, még októberben vajdasági kerekasztalra, s egy a felvidéki gazdálkodók számára szervezett rendezvényre is sor kerül, tudhattuk meg. Tóth Katalin felajánlotta a kárpátaljai magyar gazdák képviselőinek, vegyenek részt ez utóbbi rendezvényen, ahol megvitathatnák a problémákat, s meghatározhatnák a további együttműködés lehetséges területeit.
A tanácskozáson ugyancsak elhangzott, hogy a Vidékfejlesztési Minisztérium és a „Pro agricultura Carpathica” alapítvány együttműködési megállapodást készít elő, s a tárca várja az alapítvány alaposan kidolgozott, támogatandó programjait.
A találkozó további részében kötetlen beszélgetés alakult ki a gazdák és a Vidékfejlesztési Minisztérium képviselői között az együttműködés lehetőségeiről.
pszv