Buda Ferenc: A vétkeim hatalmasak
A vétkeim hatalmasak,
ezért csücsülök itt benn,
s nem szabadulhatok, hacsak
jövő csütörtökig nem.
Veszélyes verseim hamar
ügyészi kézbe mentek,
s megtettek miattuk magyar
hazámban idegennek.
Most itt ülök a zár alatt
és néznék ki a napra,
ha őröm, e hitvány alak
kitekinteni hagyna.
De mindezért csak köszönet!
Kutya legyek, ha félek,
hogy nem nyújt senki majd kezet
ily börtöntölteléknek.
A 2005-től Kossuth-díjas Buda Ferenc A vétkeim hatalmasak című költeménye az 1956-os forradalom időszakát idézi. A vers keletkezésének hátterében az áll, hogy a szabadságharc vérbe fojtása után, néhány verse miatt „a demokratikus államrend elleni izgatás vádjával” egyévi börtönbüntetésre ítélték a költőt. Erről ő maga írt Csönd-ország című 1990-ben kiadott kötetében, melyet „a forradalomban elesett hősöknek, legyilkolt áldozatoknak, s a megtorlások során kivégzett, agyonkínzott vértanúknak” ajánlott. Ugyancsak ebből a könyvből tudhatta meg a legszélesebb olvasóközönség, hogy a költő 1956-os verseinek kéziratát Für Lajos őrizte „három évtizeden át hűségesen”. Végső soron a Csönd-ország című verseskönyv nem jöhetett volna létre, ha akkor Buda Ferenc versei elvesztek volna. A vétkeim hatalmasak fanyar iróniával kevert hangnemben örökíti meg szerzőjének „börtönviselt” létét, annak esetleges „következményeit”…
Penckófer János