Örömmel jöttem Kijevbe

Dr. Keskeny Ernő Magyarország új kijevi nagykövete

Háromnapos bemutatkozó nyugat-ukrajnai látogatásának részeként Kárpátalján a megye vezetőivel, valamint a kárpátaljai magyar társadalmi szervezetek és egyházak vezetőivel folytatott megbeszélést dr. Keskeny Ernő, Magyarország új kijevi nagykövete. A nagykövet úr részt vett Aknaszlatinán a KMKSZ alapszervezeti elnökeinek konferenciáján is, ahol interjút adott a Kárpátalja hetilapnak.

– Még csak néhány hete, hogy Kijevben átvette Bayer Mihálytól a magyar nagykövetség irányítását…

– Már átadtam a megbízólevelem másolatát a külügyminiszter-helyettesnek, ami a diplomáciai gyakorlat szerint azt jelenti, hogy elkezdhetem a hivatalos munkát. A megbízólevél ünnepélyes átadására még várnom kell, ez várhatóan az év végéig megtörténik. Az ukrán gyakorlat szerint összegyűjtik a nagyköveteket, jelenleg négyen várunk arra, hogy ünnepélyesen átadhassuk Ukrajna elnökének a megbízólevelünket.

– Ön a térséget jól ismerő tapasztalt diplomata. Hogyan fogadta a kijevi nagyköveti megbízatást?

– Örömmel jöttem Kijevbe. Valóban nem új számomra Ukrajna, és régóta követem a kárpátaljai magyarság küzdelmeit, ismerem az itt élő magyarok legfontosabb törekvéseit. 1991 óta dolgozom a Külügyminisztériumban, munkámat szovjet, majd ukrán referensként kezdtem. Az elmúlt 23 évben részben referensként, részben középvezetőként sokat foglalkoztam Ukrajnával, és ennek részeként a kárpátaljai magyarság helyzetével. Két ízben, legutóbb az elmúlt négy évben vezettem azt a területi főosztályt, amely a Külügyminisztériumban a Független Államok Közösségének (FÁK) országaival, közöttük Ukrajnával foglalkozik. Orbán Viktor miniszterelnök úrnak is tanácsadója voltam ezzel a térséggel kapcsolatos kérdésekben.

Külszolgálatot eddig két helyen teljesítettem, a kilencvenes évek közepén Szentpéterváron voltam főkonzul, illetve 1998-tól 2002-ig Moszkvában voltam nagykövet.

– Tegnap volt a kijevi magyar nagykövetség előtt egy tüntetés, ahol ukrán nacionalisták tiltakoztak az ellen, hogy az Orbán-kormány támogatja az Ukrajnát elkerülő Déli Áramlat gázvezeték megépítését…

– Előre betervezett háromnapos nyugat-ukrajnai látogatást teszek, ezért éppen nem voltam Kijevben a tüntetéskor. Kárpátalja mellett Lembergben (Lvivben) és Ivano-Frankivszkban is jártam, találkoztam többek között Andrij Szadovij úrral, aki Lemberg polgármestere és a parlamenti választásokon a harmadik erővé vált Szamopomics párt vezetője. Találkoztam továbbá Ivano-Frankivszk megye kormányzójával, Oleg Honcsaruk úrral, Kárpátalján pedig két nap alatt a KMKSZ vezetőivel, megyei és városi vezetőkkel, valamint a történelmi egyházak vezetőivel. Most pedig eleget téve a KMKSZ meghívásának, részt vettem a Szövetség alapszervezeti elnökeinek konferenciáján.

A tüntetésre visszatérve, mi a jelenlegi nehéz helyzetben következetesen kiállunk Ukrajna mellett. Magyarország az EU és a NATO tagja, szövetségeseinkkel egységes véleményt képviselünk, viszont valóban nem értünk egyet olyan szankciókkal, ami nekünk többet árt, mint magának a célzott országnak, az oroszoknak. Magyarország már többször kifejtette, hogy nem tartja jónak a szankciós politikát, de mivel fontos, hogy az EU és a NATO egységesen lépjen fel, ezeket a szankciókat következetesen betartjuk. Magyarország pragmatikus Oroszország-politikát folytat. Az oroszokkal, ami kölcsönösen előnyös, abban együttműködünk, ebben semmi több nincs, főleg nincs ennek ukránellenes éle. Ugyanakkor Magyarország számos módon támogatta a nehéz helyzetbe került Ukrajnát, kezdettől következetesen kiállunk amellett, hogy álljon helyre Ukrajna területi integritása, ezzel kapcsolatban semmiféle változás nincsen. Támogatjuk Ukrajna európai útválasztását. Jelentős humanitárius segítséget is adtunk már, kezdve sebesültek fogadásától, sok területen, legutóbb cybervédelemre adtunk százezer eurót. Anyagi lehetőségeink függvényében igyekeztünk segíteni keleti szomszédunkat, igyekeztünk többféle módon is kifejezni a szolidaritásunkat.

– Ukrajna például nem vezetett be kereskedelmi szankciókat Oroszországgal szemben, továbbra is korlátozások nélkül kereskednek Oroszországgal, ráadásul a Déli Áramlat gázvezeték megépítését többek között Ausztria és Csehország is nyíltan támogatja, a tüntetők mégsem vonultak át a magyar elől az osztrák, vagy a cseh nagykövetség elé. Lehet, hogy a kijevi tüntetés egy Magyarországellenes kampány része?

– Nagykövetségünk előtt csak néhány tüntető jelent meg állítólag, az újságírók többen voltak. Ennek ellenére én ezt nem szeretném leértékelni, tudomásul vesszük, hogy az ukrán társadalomban van ilyen vélemény is. De azt azért világosan látni kell, hogy azokon kívül, amiket elmondtam, Magyarország számtalan módon támogatja Ukrajnát. Emlékeztetnék mindenkit, hogy tavaly Magyarországon keresztül érkezett Ukrajnába a legtöbb fordított irányból érkező földgáz, és az idei első félévben ugyancsak Magyarországon keresztül érkezett a legtöbb földgáz Ukrajnába. Az ún. reverse flow-t – ukrán igény esetén – januártól készek leszünk felújítani, de nekünk is fel kellett tölteni a szükséges szintre gáztározóinkat.

Örülünk annak, hogy Ukrajna és Oroszország képviselői a március végéig történő gázszállításról megállapodtak, szorgalmazzuk nemcsak energetikai, hanem más téren is a tárgyalásokat a két ország között. Azt reméljük, hogy március végéig a gázszállítások folytatásáról is tető alá hoznak egy megállapodást.

– Az említett vitás kérdéseken túl mit gondol a kétoldalú kapcsolatok bővítésének lehetőségéről?

– Úgy gondolom, hogy ha stabilizálódik a helyzet Ukrajnában és elkezdődik a reformfolyamat, akkor a kétoldalú kapcsolatok terén is jelentős előrelépésre számíthatunk. Fontos feladataink vannak a gazdasági együttműködés előmozdításának a területén. Ukrajna nagyon fontos szomszéd Magyarország számára, kereskedelmi forgalmunk a válság dacára igen jelentősen növekedett az elmúlt időszakban, átléptük a 4 milliárd dolláros forgalmat. Ez várhatóan az idén csökkenni fog, de mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy újabb lendületet tudjunk adni a kereskedelmi kapcsolatoknak. Ennek érdekében üzletember-találkozókat szervezünk, no­vember végén megnyitjuk Ivano-Frankivszkban a kereskedőházat, ami ugyancsak egy lehetőség arra, hogy a gazdasági-kereskedelmi kapcsolatokat élénkítsük. További kereskedőházak nyitása is szerepel terveink között, például Kijevben, de én azt remélem, hogy akár Kárpátalján is sor kerülhet majd egy ilyen kereskedőház megnyitására. Ugyancsak fontos feladatunk a kulturális kapcsolatok ösztönzése. Sajnos, ez évben a belpolitikai viszonyok nem tették lehetővé, hogy megrendezzük ősszel a Kijevi Magyar Kulturális Napokat, de azt gondolom, hogy tavasszal ezt meg fogjuk tudni szervezni az ukrán fővárosban.

– Hogy látja a kárpátaljai magyarság helyzetét az idei két választás után?

– Folyamatos küzdelem – azt gondolom. Álláspontunk teljesen egyértelmű – a kárpátaljai magyarság fogalmazza meg a céljait, a magyar kormánynak pedig kötelessége, már csak alkotmányos szempontból is mindezeket támogatni.

Örömmel gratuláltam Brenzovics Lászlónak parlamenti képviselővé választásához, eddig is szorosan együttműködtünk a KMKSZ-szel, és gondolom, hogy Kijevben, ő mint képviselő, én pedig mint nagykövet együttműködve mindent megteszünk majd azért, hogy a kárpátaljai magyarság helyzetén javítsunk.

Badó Zsolt