Kárpátaljai Magyar Hallgatói Önkormányzatok Vezetőképzője a Rákóczi-főiskolán

December 9­-10. között vezetőképzőt tartott a Rákóczi-főiskola Kölcsey Ferenc Szakkollégiumának Hallgatói Önkormányzata Kárpátaljai Magyar Hallgatói Önkormányzatok Vezetőképzője címmel. Az esemény célja, hogy a felsőoktatási intézményekben hallgatói ügyekkel és érdekképviselettel foglalkozó hallgatókból álló szervezetek vezetői a munkájukhoz szükséges képességeket bővítsék és fejlesszék. A képzésen a már említett önkormányzaton kívül részt vettek a Rákóczi-főiskola Hallgatói Önkormányzatának, illetve a Kárpátaljai Magyar Diákok és Fiatal Kutatók Szövetségének (KMDFKSZ) képviselői is.

Molnár Attila, a szakkollégiumi hallgatói önkormányzat elnöke a képzés megnyitóján elmondta, ez az első ilyen jellegű rendezvénye a szervezetnek. Az ötlet felmerülésekor még úgy gondolták, csak a kollégium hallgatói szervezete számára rendeznének vezetőképzőt, de később működőképesebbnek és hasznosabbnak látták, ha kiterjesztik, és meghívják a hasonló munkát végző magyar szervezeteket is. Az elnök örömét fejezte ki az iránt, hogy a tanárok abszolút nyitottan fogadták a vezetőképző ötletét, többen vállalták, hogy a két nap folyamán különböző tréningeket és előadásokat tartsanak a hallgatói önkormányzati tagoknak azokból az anyagokból, amelyek hasznosak lehetnek munkájuk elvégzése során. Molnár Attila kiemelte, azok, akik tagjai egy ilyen szervezetnek, vezetői pozíciót látnak el, felelősséggel tartoznak az adott intézmény diákéletéért, képviselik a hallgatók érdekeit. A képzésnek hangsúlyos célja, hogy az ehhez szükséges képességeket finomítsa, fejlessze.

A két nap alatt a résztvevők Bárány Erzsébet és Gazdag Vilmos főiskolai oktató segítségével elmélyíthették tudásukat az ukrán és magyar hivatali nyelv használatából. Különböző önismereti és személyiségfejlesztési tréningeken keresztül fejleszthették szociális készségeiket Berghauer-Olasz Emőke Pedagógia és Pszichológia Tanszékének munkatársa, főiskolai adjunktus, valamint kollégiumi és a főiskolai hallgatói önkormányzat tagjainak – Kepics Andrea, Szanyi Km Gábor, Hudák Atilla – segítségével.

A rendezvényen Veres Márton, a magyarországi Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája Nem Állami Felsőoktatási Intézmények Országos Régiójának (HÖOK – NÁFIOR) elnöke tartott előadást a kárpátaljai hallgatói önkormányzatok helyéről a már említett szervezetben.

A vezetőképző egy kerekasztal-beszélgetéssel zárult, amelynek témája a hallgatói önkormányzatok megítélése a diákok körében volt.

Molnár Attila lapunknak elmondta, a vezetőképző ötletét a HÖOK rendszeresen szervezett, ilyen jellegű rendezvényeiből merítették. Rendkívül hasznosnak találták azt az operatív, készségfejlesztő munkát, amellyel találkoztak egy-egy alkalomkor, így szerették volna, ha itt, Kárpátalján is meghonosodna ez a lényegében szervezeti önképző rendszer. A szervezet elnöke rámutatott, a képzés alaptézise az, hogy aki egy ilyen intézményben érdekvédelmi szerepet vállalt, annak rendelkeznie kell olyan kompetenciákkal, amelyek alkalmassá teszik őt a feladatok elvégzésére. Ezeket a tulajdonságokat hivatott a vezetőképző fejleszteni. Kiemelte, hogy rendkívül pozitív dolog az, hogy a meghívott hallgatói önkormányzatok vezető tisztségeket betöltő tagjai örömmel vettek részt a képzésen. Reményét fejezte ki, hogy az alkalom elindított egy olyan folyamatot, amely a jövőben egyre több és több ilyen képzés megszervezését eredményezi. Nagyon pozitív, hogy a rendezvénynek támogatói vannak a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola és a Momentum Doctorandus személyében.

Veres Márton kérdésünkre válaszolva elmondta, a HÖOK immáron huszadik éve van jelen a Kárpát-medencében, és a nemzetben való gondolkodás egy alapeszméje a szervezetnek. Az elnök rávilágított, hogy nem a mai Magyarország földrajzi-közigazgatási területeiben kell csak gondolkodni, hanem a Magyarország határain kívülre szakadt területeiben is, hiszen ezeken a határokon túl ugyanolyan magyar ajkú fiatal diákok és hallgatók vannak, mint az anyaországban, és ugyanazokkal a problémákkal küzdenek, mint a magyarországi társaik. „A mi felelősségünk segítséget nyújtani nekik, fejleszteni, képezni őket. Ennek a feladatnak az ellátására a HÖOK szervezeti rendszere teljesen alkalmasnak bizonyul” – jelentette ki Veres Márton. Az új magyarországi ifjúsági stratégia már nemzetben gondolkodik, így a HÖOK képes aktívan tolmácsolni ezeknek a régióknak a problémáit magasabb szinteken is, megjelölve a kezelési módokat. „Érdemben tudunk hozzájárulni ahhoz, hogy például Kárpátalján is egy működő, magyar ifjúsági közösség kialakulhasson és megmaradhasson” – hangsúlyozta.

A HÖOK kárpátaljai terveivel kapcsolatban Veres Márton elmondta, két nagyon fontos program kerül megvalósításra: az első a tehetség mentorprogram, amelynek célja a középiskolás magyar fiatalok közösségbe való beemelése helyi, egyetemi hallgatók, doktoranduszok mentori tevékenységének segítségével. Lényegi lépés, hogy ezek a fiatalok érezzék, fontosak, értékesek a szülőföldjük számára: „Olyan közeget és légkört kell, hogy teremtsünk, amelyben motiválttá válik abban, hogy itthon folytassa tanulmányait” ­– fogalmazott. Másik nagyon fontos HÖOK-programként Veres Márton a helyi hallgatói csoportot célzó jogsegélyszolgálat létrehozását jelölte meg. Szeretnének szervezeti és egyéni szinten három-négy olyan jogászt alkalmazni, akikhez a hallgatók és diákok kérdéseikkel fordulhatnak.

A felsoroltak mellett az elnöktől megtudtuk, szeretnének egy Kárpát-medencei külhoni vezetőképzőt megszervezni a HÖOK vezetőképzőinek mintájára itt, Kárpátalján. A cél az lenne, hogy 100-150 hallgató a Kárpát-medencéből a képzés mellett megismerje Kárpátalját is. Végezetül Veres Márton felhívta a figyelmet arra, hogy következő év márciusában ismét egészségügyi szűrést szervez a HÖOK vidékünkön. Legutóbb a Semmelweis Egyetem Hallgatói Önkormányzatának közreműködésével hat településen összesen 600 személyt sikerült megvizsgálni.

rsz