A sztálinizmus áldozatainak emléket állító múzeum nyílt Ungváron
December 28-án a sztálinizmus kárpátaljai áldozatainak emléket állító múzeumot nyitottak a megyeszékhelyen.
A Kárpátaljai Nemzetiségek Házában a GULÁG-GUPVI Emlékév keretében a Gulág Emlékbizottság támogatásával nyílt meg az emlékmúzeum. Az ünnepséget megtisztelte jelenlétével számos világi és egyházi közméltóság, köztük Brenzovics László, a Legfelső Tanács képviselője, a KMKSZ elnöke, Spenik Sándor, az Ukrajnai Magyar Nemzeti Tanács (UMNT) elnöke, Zubánics László, a Kárpátaljai Magyar Oktatásért Alapítvány (KMOA) elnöke, Olekszij Korszun történész, és szép számban érkeztek az egykori áldozatok leszármazottai is.
Dupka György, a Szolyvai Emlékparkbizottság felelős titkára, Gulág-kutató nyitóbeszédében részletesen kitért a kárpátaljaiakat ért hét csapásra és fontos fejleménynek nevezte, hogy a sztálinizmus áldozatainak immáron nemcsak a Szolyvai Emlékparkban, hanem Ungváron is sikerült emléket állítani.
– Az emlékmúzeum az 1944 novemberében sztálini lágerekbe elhurcolt 30 ezer kárpátaljai magyar férfi tragédiája mellett bemutatja a térség német és ruszin-ukrán lakossága, valamint az egyházak és az értelmiség ellen a szovjet hatóságok által elkövetett megtorlásokat – tette hozzá.
Kovácsik Antónia, Magyarország ungvári konzulja a történések magyar vonatkozásáról szólva elmondta:
– A sztálinizmus nemcsak a kárpátaljai, illetve a szovjet lakosságot érintette, hanem az akkori kommunista táborhoz tartozó országok több 10 millió lakosának halálát okozta. A második világháború után a kollektív bűnösség elve alapján németeket, tatárokat, magyarokat, erdélyi szászokat és lengyeleket hurcoltak el, majd öltek meg – hangsúlyozta a konzul asszony, majd hozzátette, hogy Magyarországon a második világháború végétől, a kommunista hatalomátvételtől, vagyis 1948-tól egészen az 1956-os forradalomig tartott a megtorlás időszaka. – Hivatalosan 2001. február 25-étől emlékeznek meg a korszak történéseiről és emlékeztetnek arra, hogy közös értékrendünk nem egyeztethető össze a népirtással.
Magyarország Kormánya 14 millió forint támogatást nyújtott a múzeum létesítéséhez. A közel 200 m2 alapterületű helyiség teljes körű tatarozását követően helyezték el az emlékmúzeum 1944–1955-ös időszakot bemutató anyagait. 48 táblaképen, 23 roll-upon, 8 tárlóban három – ukrán, magyar és német – nyelven olvashatók a rendelkezésre álló korabeli dokumentumok másolatai és az ide kapcsolódó szakirodalom. Az emlékmúzeumban felavattak néhány emléktáblát, többek között Bródy András, Podkarpatszka Rusz miniszterelnökének, később magyar országgyűlési képviselőnek az emléktábláját. Helyet kapott 4 közéleti személyiség mellszobra is. Külön emléktábla örökíti meg az Országgyűlés 1945–1946-ban kivégzett és a Gulág táboraiban elpusztult kárpátaljai képviselőinek és felsőházi tagjainak a neveit is.
A megnyitó végén Szkoropádszky Péter görögkatolikus atya imádkozott az elhunytak lelki nyugalmáért, majd könyörgött az Úrhoz, hogy küldje szent áldását az ide betérőkre.
MTI/Rehó Viktória
