Egy szervezet a kárpátaljai magyar gazdákért
„Pro Agricultura Carpatika” Megyei Jótékonysági Alapítvány
A kárpátaljai magyarság 80 százaléka faluhelyen él, ám a községekben nagyon alacsony a munkahelyek száma, s itt, valamint a közeli városokban dolgozva, oda naponta ingázva sem tudnak jó fizetést biztosító munkahelyeket találni. Ezért tömegesen utaznak külföldre, s hónaphosszat dolgoznak távol a családjuktól, ami nem egy esetben akár a családok felbomlásáig is vezet, sokan pedig egy jobb élet reményében végleg kitelepülnek az ukrán államnak nevezett nyomorániából. Viszont azokban a falvakban, ahol sikerült kialakítani egy viszonylag magas szintű mezőgazdasági termelést, a kivándorlás lelassult. Tehát a kárpátaljai magyarság fennmaradásának egyik záloga az életképes családi gazdaságok létrehozása és felfejlesztése. Ennek viszont az az előfeltétele, hogy a családi gazdaságokban dolgozók megfelelő szakismereteket, illetve piaci ismereteket szerezzenek, továbbá, hogy kezdőtőkére tegyenek szert. E problémák megoldása, a kárpátaljai magyar családi gazdaságokat működtető vagy működtetni akaró gazdák összefogása és támogatása végett hozták létre 2012-ben a „Pro Agricultura Carpatika” Megyei Jótékonysági Alapítványt.
Az alapítvány céljainak megvalósítása érdekében kidolgoztak egy komplex programot, melyet több alprogramra bontottak.
A Szakismeret mindenkinek felnőttképzési program nagyon sokrétű – tájékoztat Hidi László, a „Pro Agricultura Carpatika” Megyei Jótékonysági Alapítvány elnöke. – Magába foglalja a helyszíni szaktanácsadásokat, a telefonos konzultációkat, a szakmai cikkeink heti rendszerességgel való publikálását a legnagyobb példányszámú kárpátaljai magyar lapban, a Kárpátaljában, a gazdaesték előadásait, a szakmai tanulmányutakat, a ProAgri Napok konferenciáit, a szakmai bemutatókat stb. E program keretében gazdák ezreit, ha nem tízezreit érjük el, s nyújtunk segítséget a termelés szakmai színvonalának emelésében. S nagyon népszerűek a gazdák körében a ProAgri Füzetek c. brosúráink, melyekben egy-egy témakörre szűkítve foglaljuk össze a legfontosabb elméleti tudnivalókat és gyakorlati tapasztalatainkat.
Ugyancsak kiemelném a Magyarok Kenyere jótékonysági programot – folytatja beszélgetőtársam. – Már a kezdetektől részt vettünk az anyaországi Magyarok Kenyere programban, s vittünk egy szimbolikus mennyiséget a kárpátaljai magyar gazdák terméséből a búzaösszeöntési ünnepségre. Felvetettük a gondolatot a program szervezői felé, hogy szeretnénk kiterjeszteni e nemes kezdeményezést Kárpátaljára is, hogy az itteni magyar gazdák is aktívan be tudjanak kapcsolódni a programba. Talán a kezdeményezésünk is hozzájárult ahhoz, hogy időközben nemcsak Kárpátaljára, hanem a Kárpát-medence valamennyi magyarlakta régiójára kiterjesztették a programot. Büszkeséggel tölt el, hogy a kárpátaljai magyar gazdák hozzáállása példaértékű, az összegyűlt búzaadomány mennyisége, valamint a programban részt vevő gazdák száma tekintetében élen járunk. Ennek elismerése talán az is, hogy az idén (első alkalommal Magyarország határain kívül) nálunk, Kárpátalján, Mezőgecsében volt a program központi rendezvénye, a Nemzeti Búzaösszeöntési Ünnepség.
A „Pro Agricultura Carpatika” Megyei Jótékonysági Alapítvány fontos programjának számít az Első lépés családi gazdaságokat fejlesztő szociális program, mely a többgyermekes, szociálisan rászoruló családokat támogatja életképes családi gazdaságaik beindításában egyfajta kamatmentes hitel révén. Azonban ezt a hitelt a gazdák nem készpénzben kapják meg, hanem az alapítvány vásárolja meg a szükséges anyagokat, gépeket, fizeti a beruházás költségeit, s így biztosítja a hitelkeret célirányos felhasználását. Emellett pedig a családokat felkészítik a gazdálkodásra, előadásokat, tanfolyamokat tartanak nekik, teljes körű szakmai segítséget nyújtanak nekik, a termesztési időszakban pedig hetente rendszeres helyszíni szaktanácsadásban is részesülnek.
Lassan a kétszázat is eléri azoknak a családoknak a száma, melyek e program keretében tudták beindítani vagy életképessé tenni a saját családi gazdaságukat – közli Hidi László. – És azokkal a családokkal is tartjuk a kapcsolatot, melyek már befejezték a programban való aktív részvételt. Szinte valamennyien folytatják a gazdálkodást, sőt – elsősorban az Egán Ede-pályázatoknak köszönhetően – továbbfejlesztik azt. A program elsősorban a Nagyszőlősi és az Ungvári járásban a legsikeresebb, de egyre többen pályáznak a Beregszászi és a Munkácsi járásból is.
A Falugazdász hálózat program célja elősegíteni az életképes családi gazdaságok létrejöttét, fejleszteni a családi gazdaságokat, növelni a gazdák szakmai ismereteit, meghonosítani és elterjeszteni a korszerű, hatékony és környezetbarát technológiákat, segíteni a gazdálkodókat a különböző pályázatokban és szociális programokban való részvételükben, elősegíteni a korszerű, európai típusú szövetkezeti formák meghonosítását és elterjesztését. Első lépésben létrehozták a falugazdász-hálózat gerincét, melynek központja az alapítvány beregszászi irodája.
Az Élő példa innovációs családi modellgazdasági program keretében pedig azok a gazdák kapnak segítséget valamilyen innovációs, korszerű termesztési technológia stb. megvalósításához, akik már bebizonyították a szakértelmüket és a rátermettségüket. Az első körben nyolc modellgazdaság kialakítása indokolt több termesztési régióban: a fóliaházi zöldségtermesztésben, a szabadföldi zöldségtermesztésben, az állattenyésztésben, a szántóföldi növénytermesztésben, a szőlő- és gyümölcstermesztésben, valamint egyéb területeken, például a virágtermesztésben.
Reméljük, az alapítványnak sikerül elérnie, hogy mindinkább felfejlődjenek a kárpátaljai magyar családi gazdaságok, és minél több gazda és családja fenn tudja tartani magát a mostoha ukrajnai viszonyok közepette is.
Lajos Mihály
