Kizárták a Moszkvához hű ukrán ortodox egyházból az egyházegyesítésben részt vevő metropolitákat

Szakadároknak minősítette, ezért kizárta és megfosztotta egyházi tisztségétől az ukrán ortodox egyház Moszkvához hű „szárnya” hétfőn azt a két metropolitáját, aki részt vett szombaton Kijevben az ukrajnai ortodox egyházakat egyesítő gyűlésen – számolt be a tszn.ua ukrán hírportál Kliment érsekre, az egyházszervezet sajtóosztályának vezetőjére hivatkozva.

A moszkvai patriarkátus ukrán ortodox egyháza hétfőn, Onufrij metropolita elnökletével rendkívüli gyűlést tartott a kijevi Pecserszka Lavra kolostor- és templomkomplexumban, hogy megvitassa a szombati egyházegyesítés nyomán kialakult helyzetet. A tanácskozáson olyan döntés született, hogy Szimeon vinnicjai és Olekszandr perejaszlav-hmelnickiji metropolitákat, akik szembehelyezkedtek az egyházszervezet vezetésének döntésével – mely megtiltotta a részvételt az egyházegyesítő gyűlésen – tisztségüktől való megfosztással, egyházi feladataik alóli felmentéssel – egyes orosz források szerint egyházi átokkal is – bünteti, amiért csatlakoztak az új egységes, Moszkvától független ukrán ortodox egyházhoz.

Szimeon közben vasárnap Vinnicjában a liturgia után bejelentette a híveknek, hogy csatlakozott az új egységes ukrán ortodox egyházhoz, kikérte véleményüket, mire az egyházi közösség tanácsa és a hívek is egyaránt támogatásukról biztosították – adott hírt hétfőn Vladiszlav Demcsenko, a vinnicjai püspökség sajtóosztályának vezetője.

Szombaton az egyházegyesítő gyűlésen a kijevi patriarkátushoz tartozó Jepifanyij metropolitát választották meg az új egységes ukrán ortodox egyház vezetőjévé, aki január 6-ra hivatalos meghívást kapott Isztambulba, ahol az ünnepi liturgia keretében fogja a tervek szerint I. Bartolomaiosz konstantinápolyi ökumenikus pátriárka átadni neki a tomoszt, vagyis az ukrán ortodox egyház autokefáliáját (önállóságát) kimondó iratot.

Petro Porosenko ukrán elnök áprilisban fordult I. Bartolomaiosz konstantinápolyi ökumenikus pátriárkához azzal a kéréssel, hogy adjon önállóságot a most még az orosz ortodox egyház joghatósága alá tartozó – ráadásul megosztott – ukrán ortodox egyháznak. Az eljárási rend szerint ezt azon ország vezetőjének kell hivatalosan kezdeményeznie az ökumenikus pátriárkánál, amelyben az adott ortodox egyház működik.

Konstantinápoly előbb kinyilvánította, hogy joga van az ökumenikus pátriárkának dönteni a kérdésben, továbbá visszavette Moszkvától joghatóságát az ukrán ortodox egyház fölött. A konstantinápolyi szinódus október elején úgy döntött, hogy amint létrejön az egyesített ukrán ortodox egyház, az ökumenikus pátriárka megadja az új egyházvezetőnek a tomoszt, vagyis az önállóságról szóló iratot.

Ennek érdekében egyesíteni kellett az Ukrajnában működő ortodox egyházat, amely három külön szervezetre szakadt: a Moszkvához hű „szárnyra”, a kijevi patriarkátus ukrán ortodox egyházára – amely ezen a néven 1992-ben szakadt ki Filaret pátriárka vezetésével már akkor azzal az igénnyel, hogy Ukrajnának Oroszországtól független, saját nemzeti ortodox egyháza legyen – és az előbbi kettőnél egy jóval kisebbre, az úgynevezett autokefál ortodox egyházra. Szombaton mindhárom egyházi szervezetből voltak résztvevők az egyházegyesítő gyűlésen.

Moszkva viszont a kijevi patriarkátust és az autokefál ukrán ortodox egyházat nem ismeri el legitimnek, szakadárnak tekinti őket, ezért ellenezte az egyházegyesítést, az ukrán ortodox egyház önállóvá válását pedig az orosz világi és politikai vezetés egyaránt az évezred egyházszakadásának nevezi.

(MTI)