A kijárási tilalomról
„Mit nevezünk kijárási tilalomnak, kire vonatkozik, és mit kell tudni róla?”
– Az Oroszországi Föderáció inváziója miatt február 24-én hadiállapotot hirdettek Ukrajnában. A továbbiakban az ország több régiójában, településén kijárási tilalmat vezettek be. Kárpátalján a katonai parancsnokság egyelőre nem látta indokoltnak az intézkedés bevezetését, de kétségtelen, hogy bármikor sor kerülhet rá.
A kijárási tilalom lényege, hogy a polgároknak a nap egy meghatározott időszakában, például este 21 óra és reggel 6 óra között tilos az utcán és általában közterületen tartózkodniuk speciális engedély, igazolás nélkül. Ilyenkor a tömegközlekedés sem vehető igénybe, csak a település működését biztosító hivatalok, szolgálatok és vállalatok munkatársai, például a kommunális vállalatok alkalmazottai járhatnak az utcán. Az illetékesek minden jogosult számára engedélyt, igazolást adnak ki, a szolgálati járművek használatát is engedélyeztetni szükséges.
Az engedélyeket és igazolványokat, amelyek birtokában a polgár a kijárási tilalom alatt is az utcán vagy közterületen tartózkodhat, a katonai közigazgatási hivatal, azaz kommendatúra (військовa комендатурa) jogosult kiállítani. Az engedély, igazolvány csak azon a területen érvényes, amelyre kiállítója, a kommendatúra a kijárási tilalmat elrendelte. Ha kilép otthonából, a polgárnak mindig magával kell vinnie a személyazonossága igazolására alkalmas dokumentumot (személyi igazolvány) is. Jó, ha a papír- vagy kártyaalapú, azaz valóságos okmány van nálunk, mivel háborús időkben a mobilalkalmazások működése bizonytalanná válhat.
Az engedélyek és igazolványok ellenőrzése és ennek alapján az utcán, közterületen való tartózkodás jogszerűségének megállapítása kijárási tilalom idején a járőrök feladata. A járőrök összetételének meghatározása a helyi hatóság (pl. katonai parancsnokság) feladata. Járőrök akár az illetékes hatóság által erre felhatalmazott önkéntesek is lehetnek. A járőrök jogosultak:
• őrizetbe venni a szabálysértést elkövető (vagy elkövetett) személyt, előállítani a rendőrségen;
• a törvényeknek megfelelően kényszerintézkedéseket alkalmazni;
• ellenőrizni a személyazonosító, az Ukrajna területén való tartózkodás jogszerűségét igazoló okmányokat, valamint a kijárási tilalom alatti helyváltoztatásra feljogosító engedélyeket, igazolványokat; ezek hiányában őrizetbe venni az érintettet, s előállítani a rendőrségen azonosítás céljából; szükség esetén átvizsgálhatják az ellenőrzött személy holmiját, járművét, poggyászát és rakományát;
• lefoglalni a szabálysértés eszközét vagy tárgyát, hogy később átadják a rendőrségnek;
• ideiglenesen korlátozni vagy megtiltani bizonyos utcákon, közterületeken személyek tartózkodását vagy mozgását, a járművek mozgását, ideértve a más országok konzuli szolgálatainak vagy a nemzetközi szervezetek képviseleteinek járműveit is; eltávolítani a személyeket bizonyos területekről és objektumokból, elszállíttatni a járműveket;
• belépni (behatolni) vállalkozások, intézmények és szervezetek területére, helyiségeibe, lakó- és egyéb rendeltetésű helyiségekbe, magántulajdonban lévő földterületekre bűncselekmény megszüntetése, valamint a bűncselekmény elkövetésével gyanúsított személyekkel szembeni intézkedés során, ha a késedelem tényleges veszélynek teheti ki az emberek életét vagy egészségét;
• szolgálati célra felhasználni magánszemélyek (a beleegyezésükkel), vállalkozások, intézmények és szervezetek (a konzulátusok vagy nemzetközi szervezetek kivételével) kommunikációs eszközeit és járműveit bűncselekmény megelőzésére, bűncselekmény elkövetésével gyanúsított személy üldözésére és őrizetbe vételére vagy egészségügyi ellátásra szoruló személy egészségügyi intézménybe szállítására, a bűncselekmény helyszínére való eljutásra.
A járőr törvényes rendelkezésének vagy követelésének megtagadása pénzbírságot, közérdekű vagy javítómunkát, esetleg 15 napig terjedő közigazgatási elzárást vonhat maga után. Ha a szabálysértő ellenállást tanúsít, 17 000–34 000 hrivnya pénzbírsággal vagy 5 évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható.
hk