Virágvasárnapi kézműves-foglalkozások Tiszacsomán

Virágvasárnapi kézműves-foglalkozások Tiszacsomán

Mosolygó gyerekek duruzsolása és nevetése töltötte meg virágvasárnap délután a Tiszacsomai Kultúrház előcsarnokát, ahol a helyiek összefogásának köszönhetően húsvéti kézműves-foglalkozást tartottak.

A rendezvényre érkezett gyerekeket és szüleiket Kovács Szvitlána, a település elöljárója köszöntötte, aki örömét fejezte ki a nagyszámú résztvevőt látva: „Büszkeséggel tölt el, hogy ilyen sok szép gyermek él Tiszacsomán, akik előszeretettel vesznek részt minden rendezvényen. Remélem, hogy mindenki tanul ma is valami újat, hiszen van mit elsajátítani a kézműveseinktől.”

Az eseményt megtisztelte jelenlétével Horváth László, a Beregszászi kistérség alpolgármestere és Demkó Ferenc görögkatolikus esperes, akik az összefogás erejének hangsúlyozása mellett a közelgő ünnep jelentőségére hívták fel a jelenlévők figyelmét.

A köszöntőket követően Tóth Barbara elszavalta Hamar István Virágvasárnap című versét, majd az egybegyűltek elénekeltek egy egyházi éneket. A húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe, Jézus Krisztus feltámadásának és az emberiség megváltásának ünnepe. Ehhez az ünnephez kötődik a legtöbb magyar népszokás is, mely tájanként eltérő, ugyanakkor két elem sehonnan sem hiányozhat: a hímes tojás és a locsolkodás. Tiszacsomán szerencsére a mai napig élnek ezek a hagyományok, melyeket a rendezvény kezdetén az óvodások nagy átéléssel fel is elevenítettek: elmondták locsolóverseiket, majd meglocsolták a lányokat, akik hímessel és virággal jutalmazták a fiúkat.

A település Kárpát-medence-szerte ismert csapata, a Bokréta hagyományőrző csoport több éve részt vesz a néptáncegyüttesek szakmai fejlődése érdekében létrehozott mentorprogramban. Ennek keretében havi rendszerességgel látogatnak el Tiszacsomára a magyarországi Lőrincz Sándor és Lőrincz Beáta néptáncpedagógusok, akik néptáncokat tanítanak a gyerekeknek. A foglalkozásokon a csoport már megtanulta a szatmári, a viski és a nagydobronyi táncokat is. A szatmári táncokat a kézműveskedés előtt nagy örömmel be is mutatták. A Csoóri Sándor Programnak köszönhetően a tánchoz illő, új népviseletet is sikerült megvarratni. Reskó-Papp Angéla, a csoport vezetője kiemelte: erősen ragaszkodnak a saját hagyományaikhoz, s nemrég felkutattak egy csomai viseletet, melynek felső része közel százéves. Elmondta, hogy az öltözéket jelenleg szakértők tanulmányozzák, de a táncosok ruháiban már fellelhetők ennek a viseletnek a jellegzetességei, például a lányok vizitkéje kimondottan az itt felkutatott viseletet tükrözi.

„Az elmúlt évben hagyományteremtő céllal már sor került egy hasonló alkalomra ugyanezen a helyszínen. A kézműveskedés terén is igyekszünk ragaszkodni a hagyományainkhoz, azokhoz az értékekhez, melyeket őseink hagytak ránk. Virágvasárnap alkalmából szeretnénk egy szép délutánt közösen eltölteni, ami mindenki számára értékkel fog bírni, s az itt lévők hazaviszik magukkal az itt szerzett élményeket” – fogalmazott Reskó-Papp Angéla, hozzátéve: elsősorban arra törekednek, hogy ez a foglalkozás is közösségépítő jelleggel valósuljon meg.

A délután további részében az résztvevők a mezőkaszonyi Lőrinc Zsuzsanna kézműves vezetésével kipróbálhatták a tojásberzselést és a filctojások készítését, Demkó Anikó és Fejes Mónika márványos tojásfestést mutattak be, Nagy Viktória és Csuha Irén iránymutatásaival az óvodáskorú gyerekek színes papírból húsvéti dekorációkat készítettek, Mészáros Erzsébet és Kovács Szvitlána az előzőleg kifújt tojások héjába történő gyertyaöntést mutatták be. A kézművesek közül többen A Szakkör tagjai is.

A foglalkozások ideje alatt a szervezők süteménnyel és meleg teával kínálták a gyerekeket és szüleiket, akik a nap végén az általuk készített berzselt tojásokkal, dekorációkkal és gyertyákkal tértek haza.

A program a Csoóri Sándor Alap támogatásával a Hagyományok Háza Hálózat – Kárpátalja szakmai partnerségével valósult meg.

CsA