Múltidéző

Magyar munkaszolgálatból orosz hadifogságba

1944-ben, amikor a há­ború a vége felé közeledett, az emberek úgy vélték, túl vannak már a megpróbáltatások javán, de nem így történt.

„Ma is hiányzik az édesapánk…”

A második világháború számos nemzedék tudatában már csak távoli történelmi eseményként van jelen, sok embernek legfeljebb néhány évszám, egy-egy híres hadvezér és ostromlott város neve, vagy a holokauszt tragédiája jut róla eszébe.

Elítéltből élmunkás

Hetyenben máig név szerint emlegetik azt a helyi falubírót és „bekerült” jegyzőt, akik a negyvenes pvek végé, kiszolgálva az épülő diktatúrút, „börtünkézre” adtak két helybéli fiatalembert, Bimba Lajost és Tóth Pált.

Cinkkoporsóban küldték haza a fiúkat

Kárpátalján jelenleg három és fél ezerre tehető azon férfiak száma, akik katonaként megjárták a nyolcvanas években dúló afganisztáni háborút. Az idegen hatalmi célokért fegyvertűzbe küldött fiatalok kálváriája ma már nem tartozik a „divatos” sajtótémák közé.

Kecskemétre indultak, Auschwitzba érkeztek

Az 1940-es években a mintegy tizennyolcezer magyar lakosú Beregszászban több mint hatezer zsidó élt. Négy zsinagóga és számtalan, frigyszekrénnyel, tóratartóval felszerelt imaház volt a hitközség tulajdonában. Nagyobb ünnepek alkalmával rendre szűknek bizonyultak a szentélyek.

Csernobil, a halál birodalma

Szombaton lesz 17 éve, hogy 1986. április 26-án robbanás történt a csernobili atomerőműben. Az atomenergia-ipar történetének legsúlyosabb balesete következtében nyolc tonna radioaktív anyag került a légkörbe, ami nagyobb mértékű radioaktivitást jelent, mint a II.

„A háború kegyetlen, szerencsés, aki békében élhet”

Bocskor Gusztáv kilencven évvel ezelőtt született a kicsiny Öregakliban. Gyermekkorában szülőfaluja Romániához, a szomszédos Nevetlenfalu viszont Csehszlovákiához tartozott.

„Tetszett nekünk a katonaélet”

Ha Némethi Endre Béla naplót ír, többkötetes regény készülhetett volna élettörténetéből.

Tuba Endre: Jól döntött, szerencséje volt?

Csendes, szorgalmas, vallásos, munkájának és családjának élő ember. Az élet nem­egyszer kemény próbára tette. Jól döntött, szerencséje volt? Erre keressük a választ.

– Honnan indultál?

Híres volt a boráról

Petneházy István mező­ka­szonyi szőlő-, illetve bortermelő, helytörténészként a település múltjának is kiváló ismerője, többek között a község korábbi évszázadokban híres szőlészetével és borászatával foglalkozik.