Aktuális interjú Csizmár Bélával

Csizmár Béla, a Beregszászi Járási Tanács elnöke a napokban ünnepelte 60. születésnapját. Ennek kapcsán kerestük meg, s kérdeztük munkájáról, életéről.

- Ön Kárpátalja legmagyarabb járásának tanácselnöke. Honnan vezetett ide az útja?

- A Baktai Kísérleti Állomás tudományos főmunkatársa, később főosztályvezetője voltam. 1995-től, miután megnyílt Beregszászban a Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskola, ott dolgoztam mint gazdasági rektorhelyettes. Nagy munka volt a mai sikeresen működő főiskola kialakítása. Kilenc évig dolgoztam ott.

- Hogyan került kapcsolatba a KMKSZ-szel és a politikával?

- Szülőfalumban, Nagybaktán én voltam a KMKSZ alapszervezetének alapító elnöke, s két ciklusban újraválasztottak. Most egy fiatal hölgy, Fodor Éva vezeti az alapszervezetet. Nagybakta egy különleges község a Beregszászi járásban, mert nem sok magyar él ott. Kezdetben csak 22 taggal indult az alapszervezet, de nagyon aktívak voltak. Talán az volt a legnagyobb baj, hogy nem volt ott magyar iskola, és sok gyereknek nem volt lehetősége bejárni Beregszászba. Emiatt a baktai ukrán iskolába jártak, és gyakorlatilag sem magyarul, sem ukránul nem tanultak meg tisztességesen. Ezért volt fontos, hogy a magyarságtudat ébrentartását, a magyar nyelven tanulás fontosságát visszaplántáljuk az emberekbe. Felolvasóesteket szerveztünk, magyar irodalommal foglalkoztunk, verseket olvastunk fel. Akkor úgy éreztem, hogy sikerült felébresztenünk a magyarságtudatot a baktai magyarokban. 2002-ben aztán megválasztottak a KMKSZ Beregszászi Középszintű Szervezetének alelnökévé.

A főiskola gazdasági rektorhelyetteseként kértek fel később, hogy vállaljam el a járási állami közigazgatási hivatal vezetését. A legutóbbi önkormányzati választásokkor pedig a KMKSZ frakciója lett a legnagyobb a 90 tagú Beregszászi Járási Tanácsban, amelynek elnökévé választott a képviselők többsége.

- Mekkora hatalma van Ukrajnában egy járási tanácsnak, a költségvetés megszavazásán túl van valami hatása a végrehajtó hatalomra?

- Van rá befolyása. Vannak költségvetési intézmények a járás területén, amelynek a finanszírozása a járási tanácson keresztül történik, de a pénzek java része esetén a parlament és a kormány, illetve számunkra a megye meghatározza, hogy a pénzek mekkora része mely ágazatokhoz kerüljön. Persze az ajánlásokhoz képest a járási tanács bizonyos mértékben változtathat az anyagi eszközök elosztásán. Ugyanakkor a járásnak hat különböző adófajtából és járulékokból van saját bevétele is, amelynek a felhasználásáról ugyancsak a járási tanács dönthet. Az év folyamán mindig történik valami: vagy többletbevétel jelentkezik, vagy - gyakrabban - a betervezett bevételek nem folynak be. Új, halaszthatatlan feladatok finanszírozását is meg kell oldanunk. Tehát az állami források ésszerű felhasználásával, illetve a felmerülő problémák felismerésével, felmérésével, felvetésével foglalkoznak a járási képviselők.

Sajnos a Beregszászi járás állami dotációra szorul. A költségvetésünk harminc százalékát tudjuk csak előteremteni, a többit központi forrásokból fedezzük. Ráadásul az utóbbi időben visszaesés tapasztalható, több kisvállalat és kereskedelmi egység megszűnt.

A legfontosabb tervem, amit már hosszú ideje próbálunk megvalósítani, hogy létre akarunk hozni egy 25 hektáros ipari parkot Beregdéda határában. Most néhány napja új lendületet tudtunk ennek a tervnek adni. Egy hét múlva jönnek hozzánk a Sistem-Investment nevű nemzetközi nagyvállalat vezetői, akik elkezdenék az ipari park munkálatait. A mi 25 hektáros területünk csatlakozik a határ túloldalán, Beregdaróc község határában kivásárolt hasonló nagyságú területhez. Egyesítve a két területet, szeretnénk létrehozni egy nemzetközi logisztikai és ipari parkot. A terv mozgatója az, hogy az Európai Unió jelentős összegekkel támogatja az unió határán létesített ipari parkokat. Ez az idetelepülő vállalkozók számára fontos, de a járás lakossága számára legalább 1000 munkahelyet, a járási tanács számára pedig bevételeket jelentene.

- A Beregszászi Járási Tanács képviselőinek nagyobbik része magyar, emiatt ebben a tanácsban bárki magyarul is felszólalhat.

- Valóban a képviselők többsége magyar nemzetiségű, de jóval kisebb arányban, mint ahogy ezt a járás lakosságának nemzetiségi megoszlása indokolttá tenné. Magyarul felszólalhatnak, és fel is szoktak szólalni a képviselők. Most szereltünk be a Széchenyi Alapítvány segítségével egy korszerű tolmácsberendezést a tanácsterembe. A terem pódiuma mögött van egy központi készülék, amely vezeték nélküli kapcsolatot teremt azokkal a fülhallgató készülékekkel, amelyeket szét lehet osztani a képviselők között. Egy fülkében ülő szinkrontolmács pedig ukránról vagy oroszról magyarra, illetve magyarról ukránra fordítja az elhangzó felszólalásokat. Így mindenki anyanyelvén hallhatja majd az elhangzottakat, amelyekre anyanyelvén reagálhat. Sajnos egyelőre nem találtunk megfelelő képzettségű szinkrontolmácsot, mert ez nem egyszerű feladat.

- Család? Hobbi?

- 1980-ban nősültem meg. Két gyerekünk van, akik már felnőttek, önálló életet élnek. A lányom angol-kommunikáció szakon végzett, a fiam informatikus.

Gyerekkoromtól szeretek olvasni, az a hobbim. De nagyon szeretek kertészkedni is, abban nőttem fel. Kora tavasztól késő őszig zöldséget termesztek, most is van a kertemben legalább tizenöt fajta szőlő, mindenféle gyümölcsfa, amelyekkel nagyon szívesen foglalkozom. Ez pihentet, segít feltöltődni, hisz különösen manapság nem könnyű megfelelni a mindennapok kihívásainak.

Badó Zsolt