Észszerű magyar helyesírás

A magyar helyesírás szabályainak legújabb, 12. kiadását mutatták be annak kidolgozói Beregszászban november 13-án a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Filológia Tanszékének Magyar Szakcsoportja és a főiskolán működő Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont által a magyar nyelv napja és a magyar tudomány ünnepe alkalmából szervezett találkozón.

Prószéky Gábor Széchenyi-díjas kutató, az MTA Magyar Nyelvi Osztályközi Állandó Bizottságának elnöke a magyar helyesírást mint nyelvi normát ismertette. A helyesírás egységes rendszer, amelyet a nyelv iránti hűség fogalmának megjelenésekor tudatos tervezéssel alakítottak ki. Nem természetes képződmény, mint a nyelv, hanem mesterség; tanult, és nem elsajátított. Olyan szabályok képezik, amelyek betartását nem írja elő a törvény, viszont érdemes, szükséges betartani azokat. A helyesírás ugyanis eszköz, amely az akadálytalan nyelvhasználatot szolgálja. Prószéky kiemelte: a nyelvi normák közösséget alkotnak, betartásukra legnagyobb hatással a beszéd, a kiejtés változása, az ízlés, a divat és a legáltalánosabb hibák vannak.

Keszler Borbála, a Magyar Nyelvtudományi Társaság magyar nyelvi szakosztályának elnöke a helyesírási szabályzat létrehozása kapcsán elmondta, hogy bár a helyesírási szabályzat már több kiadást megélt, az 1954-es, 10. kiadás volt az, amely megteremtette a helyesírás egységét. Kiemelendő: a nyelv és az arról alkotott felfogásunk állandóan változik, ezért időről időre szükség van a szabályzat módosítására, a változásokhoz való hozzáigazításra. A helyesírási szabályzat legújabb kiadásában hétféle típusba sorolhatók a változtatások: a fogalmazás pontosítása, javítása; a „sok, kevés” megjelölés helyett listák adása; egyes részek didaktikai szempontú átszerkesztése; néhány, nem a helyesírás körébe tartozó szabálypont törlése; bizonyos szabályok enyhítése, fakultatívvá tétele; szabálypontok bővítése, kiegészítése, új szabálypontok; a helyesírás hagyományos rendszerét érintő változások. Ezek fényében például a „képzőszerű utótag” kategóriájába sorolt -fajta, -féle, -nemű, -rét, -rétű, -szerű elemeket szabályos utótagként kell kezelni: észszerű, gipszszerű. A toldalékolás következtében egymás mellé kerülő három azonos mássalhangzót jelölő betűt kettőzöttre kell egyszerűsíteni: pl. sakkal. A szabály a tulajdonnevekre (Hermann-nál, Széll-lel, Mariann-nal, Blikk-kel) és a szóösszetételekre nem alkalmazható. Sok változtatás hátterében az idegenből átvett szavak állnak. Ezek esetében a magyaros és az idegen írásmód is elfogadható: e-mail vagy ímél, pacemaker vagy pészméker, spray vagy szpré.

Mivel az új szabályokra való átállás nem megy egyik napról a másikra, ezért a központi felvételiken, az érettségi vizsgákon 2017-ig még alkalmazhatóak a korábbi szabályok is.

A találkozó keretében megtekinthető volt a Hodinka-intézet Látható kétnyelvűség: nyelvpolitika képekben című kiállítása, amelynek anyaga 1867-től 2010-ig követi nyomon a Kárpátalja területére vonatkozó nyelvpolitikai kérdéseket.

Espán M.