Amit a parlagfű-allergiáról tudni kell

Talán már csak napok kérdése, s újra megkezdődik a könnyezés, szemviszketés, tüsszögés, jönnek a kiütések azok számára, akik parlagfű-allergiában szenvednek.

Ez a roppant szívós gyomnövény Észak-Amerikában honos, Európába növényszállítmányokkal együtt kerülhetett be, hamar alkalmazkodott éghajlatunkhoz, s gyorsan el is szaporodott.

Pollenje sokak számára nehezíti meg a mindennapokat. A parlagfűszezon általában július második felétől október végéig tart. Szakemberek viszont úgy tartják, hogy a globális felmelegedés következtében ez az időtartam szélesedik/szélesedni fog.

Kialakulhat miatta keresztallergia is: a friss zöldség vagy gyümölcs elfogyasztása túlérzékenységet válthat ki annál, aki allergiás valamilyen növényi pollenre. Enyhébb esetben ilyenkor viszket, ég, esetenként megduzzad és kipirosodik az arcbőr, az ajkak, a szájpadlás, a szem, a fül, az orr. Súlyosabb esetben viszont nehéz légzés, fuldoklás, hasgörcs is felléphet. Parlagfű-allergiásoknál a következők válthatják ki: banán, dinnyefélék, cukkini, articsóka, uborka, paprika, napraforgóolaj, napraforgómag, bogyós gyümölcsök, citrusfélék, füge, földimogyoró, ananász, gránátalma, mangó. A tünetek súlyossága függhet attól, mennyi pollen van a levegőben.

– A parlagfű-allergia mindenkire máshogyan hat, de általában erős köhögést, asztmaszerű rohamot eredményez – informált dr. Gaál Géza, a Beregszászi 1. Sz. Családorvosi Rendelő vezetője. – A legnagyobb probléma ezzel a növénnyel, hogy a porzóanyaga annyira apró, mikroszkopikus, hogy a levegővel szinte azonnal a vérbe kerül, így nemcsak köhögést, bőrallergiát tud okozni, hanem egyéb elváltozásokat is. A többi allergént látjuk, érezhetjük a szagát, a parlagfűét viszont csak akkor érzékeljük, amikor már megjelentek a tünetek, elváltozások.

– Hogyan védekezzünk ellene?

– Annak, aki érzékeny a parlagfűre, az allergiaszezon előtt 2-3 héttel már el kell kezdenie szedni a gyógyszereit. A növény kipusztításához a kaszálás önmagában nem elég, mert kaszálás után még bokrosabban fog nőni, mint előtte. Akár háromszor-négyszer terebélyesebb lesz, ezáltal ennyiszer több porzós fészek keletkezik, s ugyanennyiszer több allergén. Szakemberek kiszámították, hogy legalább ötször kellene lekaszálni a parlagfüvet, hogy ne érjen fejlődésének azon szakaszához, amelyikben a porzók kialakulnak. Már amennyiben nem gyomláljuk. Az hatásosabb módszer. Gyökerestül kell kihúzni. Nálunk viszont nem harcol ellene senki.

– Mi a teendő, ha valaki gyermekén vagy saját magán tapasztal allergiás tüneteket?

– Mindenképp orvoshoz kell fordulni. Az allergia elleni gyógyszert az esetleges mellékhatások miatt orvosnak kell felírnia. Igaz, vannak olyan korszerű gyógyszerek, amelyeknek szinte semmilyen mellékhatásuk nincs, még csak álmosságot sem okoznak, mint a hasonló készítmények többsége. S ha a parlagfűre allergiás valaki, mindenképp el kell kezdenie irtani a növényt a közvetlen környezetében.

A gyerekek egyébként sokkal érzékenyebbek erre, főleg azok, akik „túl tiszta” környezetben nőnek fel. Az immunrendszer nagyon komplikált dolog. A szervezetnek meg kell ismernie az allergéneket, hogy védekezni tudjon ellenük. Ha egy gyerek 15 éves koráig nem találkozik bizonyos allergénekkel, akkor később hiperallergiás reakciót válthatnak ki nála. Mert maga az allergia egy extrém védelmi mechanizmus, amivel a szervezet bizonyos anyagokkal szemben védekezik. Csak sokkal több biológiailag aktív anyag keletkezik, ami a tüneteket előidézi. A hiperallergiás reakció egy hasonlattal élve olyan, mint ha az immunrendszer nem légpuskával, hanem ágyúval lőne verébre – vagyis az allergénre.

– Mitől függ, hogy melyik életszakaszban bukkan fel?

– Ezt nem lehet előre kiszámítani. Vizsgálatok viszont egyértelműen kimutatták, hogy azoknál, akik szinte steril körülmények között nőnek fel, azok serdülőkorban, kikerülve a nagyvilágba, nagyobb eséllyel lesznek allergiásak valamire. Így a parlagfűre is. Azoknak viszont, akik gyerekkorukban is kontaktusba kerülnek az allergénekkel, sokkal felkészültebb az immunrendszerük. A romáknál például nincsen allergia. Statisztikailag kimutatták, hogy a magas életszínvonaláról is ismert Nyugat-Németországban – amelyet a világ egyik legcivilizáltabb vidékeként tartanak számon – a gyerekek a '60–’70-es évektől nem voltak gilisztásak, viszont hirtelen megnőtt az asztmabetegek száma. Gyerekek esetében különben gyakori, hogy kinövik az allergiát.

– Hogyan bizonyosodhatunk meg róla, hogy a parlagfű okozza az allergiás tüneteket?

– Nálunk is vannak már magánlaboratóriumok, ahol a szükséges diagnosztikai vizsgálatokkal meg tudják állapítani az allergia kiváltóját, illetve Ungváron, a megyei kórházban is. De én magam ezeket az esetek többségében feleslegesnek tartom. Általában ki tudja tapasztalni az ember, mire allergiás, nem érdemes több száz hrivnyát fizetni azért, hogy megmondják, hogy az otthoni por vagy éppen a parlagfű okozza a problémáját. El kell menni a körzeti orvoshoz, elmondani, mikor, milyen körülmények között szoktak jelentkezni a tünetek, és együtt gondolkodva könnyen megtalálhatják a megoldást. Igaz, vannak nagyon ritka allergiák, melyeknek okát csak vizsgálatokkal lehet megállapítani, de ez az allergiás eseteknek mindössze 2-3%-ára igaz.

– Van olyan betegség, amely felerősítheti az allergiát, illetve fordítva?

– Igen, például a krónikus bronchitisz, a krónikus arcüreggyulladás, ami amúgy is több nyálkatermelődéssel jár. Ha egyszerre áll fenn valamilyen allergia és valamiféle autoimmun vagy reumatikus betegség, akkor a kettő felerősíti egymást. Illetve, ha valamelyik egy ideje már elmúlt, újra előjöhet az allergia miatt.

A dohányosok is veszélyez­tetettebbek. A légzőrendszerben van egy finom védelmi rendszer, s ezt a dohányzás erősen roncsolja.

Espán Margaréta