Megválasztották miniszterelnöknek Orbán Viktort
Újra miniszterelnökké választotta Orbán Viktort múlt csütörtökön az Országgyűlés. A Fidesz elnökét – aki 2010 óta tölti be a kormányfői tisztséget – 134 igen szavazattal, 28 nem ellenében választották meg a képviselők. Ezzel a miniszterelnök újból hivatalba lépett. Orbán Viktor – akit 1998, 2010 és 2014 után negyedszer választottak kormányfővé – ezután esküt tett az Országgyűlésben.
Ellenezni fogjuk a kötelező kvótát, kiállunk a keresztény kultúráért és harcolni fogunk a határok megvédéséért – jelentette ki Orbán Viktor a parlamentben. A miniszterelnök beiktatási beszédében hangsúlyozta: szükségünk van az unióra, és az EU-nak is szüksége van ránk, ki kell és ki is fogunk állni az európai politika pástjára. Kijelentette azt is: kormánya a szabad magyarok és a szuverén magyar állam kormánya lesz. Hangsúlyozta: tudja, hogy sokan majd hihetetlennek tartják, ő azonban elérhetőnek, hogy Magyarország 2030-ra az Európai Unió első öt olyan országa közé tartozzon, ahol a legjobb élni, lakni és dolgozni.
Szavai szerint a haza nem lehet ellenzékben, mert magasan a pártok felett áll, és „szolgálata nem függhet attól, hogy éppen ellenzékiek vagy kormánypártiak vagyunk”. Politikai ellenfeleinek azt ígérte: a pártharcban a lovagiasság szabályai szerint fog vívni, de „ha támadnak bennünket (...), olyan lesz a fogadjisten, amilyen az adjonisten”.
Orbán Viktor szavait úgy zárta: „most, hogy eskümet letettem, a nemzet minden egyes tagjának, mind a tizenötmillió magyarnak, külön-külön és együttesen is a saját lelkiismeretére hivatkozva megerősítem, hogy minden cselekvésemben nemzetünknek és országunknak, a magyar embereknek, a magyar érdekeknek és a keresztény értékeknek a szolgálata fog vezérelni”.
Másnap, pénteken az Országgyűlés elfogadta a minisztériumok felsorolásáról szóló törvényt, amelynek értelmében a negyedik Orbán-kormányban tíz tárca működik majd. A jogszabály alapján a leendő kabinet tárcái a következők lesznek: Agrárminisztérium, Belügyminisztérium, Emberi Erőforrások Minisztériuma, Honvédelmi Minisztérium, Igazságügyi Minisztérium, Innovációs és Technológiai Minisztérium, Külgazdasági és Külügyminisztérium, Miniszterelnöki Kabinetiroda, Miniszterelnökség és Pénzügyminisztérium. Az előző kormányzati ciklusban ugyancsak tíz minisztérium működött, de néhány esetben más elnevezéssel és felosztásban.
A Miniszterelnöki Kabinetiroda a miniszterelnök politikai munkaszervezeteként, a létrejövő Miniszterelnöki Kormányiroda pedig kormányzati igazgatási munkaszervezeteként működik. A közigazgatási államtitkár által vezetett kormányiroda önálló költségvetési fejezettel rendelkező, különös hatáskörű központi államigazgatási szervnek minősül, amelyet a kormányfő közvetlenül irányít.
A törvény arra is kitér, hogy a tárca nélküli miniszterek – akikből több is lesz az új kormányban – részletes feladat- és hatáskörét kormányrendelet állapítja majd meg, tevékenységüket pedig minisztérium vagy a miniszterelnöki kormányiroda segíti.
A miniszterelnökkel együtt 14 tagú kormány leendő minisztereit a héten hallgatják meg a parlamenti bizottságok, majd pénteken esküt tesznek az Országgyűlésben.
Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes, tárca nélküli miniszterjelölt az Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottsága előtt hétfőn a külhoni magyarságot segítő gazdaságfejlesztési programok folytatását ígérte. Kinevezés előtti meghallgatásán a politikus így értékelt: a magyar gazdaság jelenlétét egyre inkább elfogadják „az utódállamok”. A gazdaságfejlesztési programok mellett erős anyaország, az identitást erősítő támogatás, illetve a külhoni magyar pártokkal való kapcsolattartás, valamint a honosítás szükséges ahhoz, hogy a magyarság megmaradjon – hangoztatta. Kitért még arra is: négy politikai kabinet működik a jövőben, a nemzetpolitikai kabinetben minden minisztérium, államigazgatási egység által kifizetett forrásra rálátnak majd. Rögzítette: a direkt párhuzamosságokat nem engedik meg.
(MTI/fidesz.hu/hk)
