Választói névjegyzék: Az elnök „holt lelkei”

Furcsa dolgok történnek Ukrajnában a választói névjegyzékkel. Miközben egyre csökken a születések száma és rekordokat döntöget a munkaképes lakosság elvándorlása, a választásra jogosult polgárok nyilvántartására létrehozott hivatal, az Állami Választói Nyilvántartás szerint egymillióval többen jogosultak részt venni a március 31-én esedékes elnökválasztáson, mint ahányan az előző elnök megválasztásakor adhatták le a voksukat 2014-ben.

Íme a makacs tények!

Az Állami Választói Nyilvántartás minap utánaszámolt, hányan jogosultak szavazni az elnökválasztáson. (Egyébként tudni illik, hogy a nyilvántartásban havonta frissítik a választókra vonatkozó adatokat, a választás hónapjában pedig kétszer is: 10, illetve négy nappal a szavazás előtt.) A strana.ua beszámolója szerint kiderült, hogy az ukrán választópolgárok 35,6 milliónyian vannak, beleértve azokat is, akik a megszállt területeken élnek. A portál rámutat: ez kevesebb, mint ahányan 2010-ben voltak szavazásra jogosultak, amikor Viktor Janukovics nyerte az elnökválasztást, de több, mint négy évvel később, 2014-ben, amikor a jelenlegi elnöké, Petro Porosenkóé lett a győzelem. A hivatalnál persze mindjárt hozzáteszik, hogy a szavazók teljes számából ki kell vonni azt a 985 375 személyt, aki hivatalosan elhagyta Ukrajnát, valamint a Krímen és a kelet-ukrajnai megszállt területeken élő választókat, akik aligha jelennek meg tömegesen március 31-én az ukrajnai szavazóhelyiségekben, hogy leadják a szavazatukat.

A hivatalos adatok ezzel együtt felvetnek néhány kérdést, hiszen ha most 35,6 milliónyian jogosultak szavazni, az azt jelenti, hogy hiába csökken évek óta a születések száma, hiába vándoroltak el százezrek külföldre a gazdasági válság elől, a jobb élet reményében, a választók száma mégis mintegy egymillió fővel nőtt öt év alatt. Eközben az Állami Statisztikai Szolgálat tájékoztatása szerint csupán 2018 januárja és októbere között 188 ezer fővel csökkent az ország lakossága… Sokatmondó az is, hogy erre a paradoxonra egyelőre senki nem kívánt hivatalos magyarázatot adni.

A „holt lelkek” nyomában

Érdekes, hogy az elnökválasztáson induló politikusok, illetve környezetük még azt megelőzően aggodalmuknak adtak hangot a választási névjegyzékek miatt, hogy az illetékes hivatal közzétette volna a legfrissebb számításainak „gyümölcsét”. Még az általuk felhozott számok is reálisaknak tűnnek nagyságrendileg.

„A választói névjegyzékekben sok a pontatlanság, azok nem változtak 2015, a legutóbbi választások óta. Majd másfélmillió „holt lélek” adhatja le a szavazatát, ha nem távolíthatjuk el őket a választási névjegyzékekből” – jelentette ki például január 23-án Mikola Katerincsuk, Anatolij Hricenko kampánystábjának vezetője.

Katerincsuk azt állította, hogy az elnöki adminisztráció utasítására hagytak benne a választói névjegyzékben 1,4 milliónyi „holt lelket”, ami a választók teljes számának mintegy 4%-át teszi ki – emlékeztet a strana.ua.

„A kapott információ arról tanúskodhat, hogy a választás eredményének nagyarányú meghamisítását készítik elő a hatalompárti jelölt javára az elhunytak szavazólapjainak felhasználásával” – jelezte Katerincsuk.

A szakértők úgy vélik, hogy a Nyugat-Európában, a tengerentúlon, vagy akárcsak Oroszországban munkát vállaló ukránok nagy száma miatt egyébként is tág tér kínálkozik a választási visszaélésekre. Egyfelől a külföldön tartózkodók egy jelentős részét a hatóságok változatlanul ukrajnai lakosokként tartják számon, másfelől legalábbis kétséges, hogy a hivatalosan külföldön tartózkodók fel tudják (vagy fel akarják) keresni valamelyik külföldi szavazóhelyet (az Oroszországban élőket a Központi Választási Bizottság egyenesen megfosztotta ettől a lehetőségtől az ottani szavazókörzetek megszüntetésével).

„Egyedül Lengyelországban már több mint kétmillió honfitársunk dolgozik. Gondolom, 99%-uk továbbra is szerepel a regiszterben, s ők a választás napján is benne lesznek a választói névjegyzékben. A törvény szempontjából a külföldre távozás, még ha munkavállalás céljából történik is, nem jelent alapot a nyilvántartásból való törlésre. Csak hát ezek az emberek valószínűleg nem fognak szavazni. És Lengyelország nem az egyedüli ilyen ország – Csehország, Szlovákia, Magyarország, Németország, Olaszország, Spanyolország, Portugália” – sorolta még decemberben Mihajlo Ohendovszkij, a CVK volt elnöke.

Tehát valószínű, hogy a névjegyzékben szándékos beavatkozás nélkül is akad néhány százezer vagy millió polgár, akinek a szavazólapját elméletileg fel lehet használni a csaláshoz, hiszen amúgy sem mennek el szavazni.

Arszen Avakov minapi figyelmeztetése is arra utal, hogy a fenti okfejtés nem alaptalan. Az UNIAN tudósítása szerint a belügyminiszter a tárca kollégiumának legutóbbi ülésén börtönnel fenyegette meg a határon túl munkát vállalók Ukrajnában élő hozzátartozóit, ha kiderül, hogy azok leszavaznak a külföldön tartózkodók helyett. Érdekes ugyanakkor, hogy a tárcavezető nem tartotta fontosnak megismételni ezt a figyelmeztetést a szavazóbizottságok tagjai vonatkozásában, akik a távollévők szavazólapjait kiadhatják a hozzátartozóknak.

Régi módja ez a választási eredmény meghamisításának. Ezért is javasolják a választóknak a szakemberek, hogy feltétlenül menjenek el szavazni, még olyankor is, ha senki nincs a jelöltek között, akire szívük szerint leadnák a szavazatukat. Ha ugyanis csupán annyit tesznek, hogy áthúzzák a szavazólapot, vagy más módon teszik érvénytelenné, máris elérték, hogy senki ne élhessen vissza vele.

(zzz)