Az élet leple

A bizánci szertartású egyházakban használatos síri leplekből nyílt kiállítás április 10-én a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola olvasótermében az intézmény Görögkatolikus Főiskolai Lelkészsége (GörögKör) és az Ortutay Elemér Görögkatolikus Szakkollégium szervezésében.

A síri lepel (görögül epitáphion, ószlávul plascsenyica) a görögkatolikus egyházban használatos szakrális tárgy, mely textíliára festve vagy hímezve jeleníti meg Krisztus halott emberi testét. Nagypénteken, a sírbatételi vecsernyén a pap hátára veszi a leplet, megkerüli vele a templomot, majd a templomban előkészített, virágokkal díszített asztalra, vagyis a szent sírra helyezi. Ez az eseménysor jelképezi Krisztus temetését.

A több állomásból álló program a beregszászi görögkatolikus templomban előszenteltek liturgiájával vette kezdetét, melyet főtisztelendő Béres Péter, az Ungvári Boldog Romzsa Tódor Teológiai Akadémia rektora vezetett. Itt tartott beszédében Máté evangéliumából idézte a nagyböjt egyik alapgondolatát: „Nemcsak kenyérrel él az ember, hanem minden tanítással is, amely az Isten szájából származik.” Hangsúlyozta: a böjt nem a szomorúság, hanem a várakozás ideje. Az előszenteltek liturgiája egyfajta találkozás, hisz ekkor zsoltárokat olvasunk, melyek azon zarándokok énekei, akik Jeruzsálembe tartottak, hogy Istennel találkozzanak.

A kiállítás megnyitóján elsőként Marosi István görögkatolikus parochus, a GörögKör és az Ortutay-kollégium vezetője köszöntötte a jelenlévőket. Mint mondta, ez a kiállítás a kezdete egy olyan sorozatnak, mely a továbbiakban a görögkatolikus egyház kincseit kívánja bemutatni. Bár az egyházi tárgyak elsősorban nem kiállítási tárgyak, hanem hitünk gyakorlásának eszközei, melyek hitünket táplálják, közelebb visznek Istenhez, ugyanakkor segítenek más vallásúaknak megismerni a görögkatolikus egyházat és annak szokásait. Dr. Orosz Ildikó, a főiskola rektora arra emlékeztetett, hogy a főiskolán működő egyházi ifjúsági szervezetek, így a GörögKör is igyekeznek széleskörűen bemutatni saját egyházukat hol konferenciák, hol kiállítások által. Az ilyen események az ökumené erősítésében is fontosak, s hozzájárulnak ahhoz a békéhez, mely Kárpátalját évszázadok óta jellemzi, s melynek gyökerei az itt élő népek mély vallásosságában keresendők.

A halottilepel-kiállítás különösen fontos és felemelő, mert a hívek számára egybekötődik a feltámadás várásának hangulatával – emelte ki köszöntőjében Szilágyi Mátyás, Magyarország beregszászi főkonzulja. Húsvét ünnepén a sötétséget a fény váltja fel, s ez az ellentétpár valósul meg a sírlepleken, melyek a halált, de az azt követő feltámadást, életet és reményt is sugározzák, mindezt az adott kor művészeti ábrázolásának eszközével.

Béres Péter a sírleplek történeti hátteréről beszélt, melynek alapja a torinói lepel, mellyel Krisztus testét takarták temetése előtt, s a vásznon kirajzolódnak testének körvonalai. A leplet számos vizsgálatnak vetették alá a kor legmodernebb eszközeivel, s ezekből egyértelműen kiderül, mennyi testi szenvedést viselt el az emberekért. Arca mégis nyugalmat áraszt, így a lepel, melynek a halálról kellene beszélnie, valójában az életről beszél. Nagypénteken arra a napra emlékezünk, amikor „megöltük” az Urat, de az életet elpusztítani nem sikerült vele.

Végezetül dr. Bartha Elek néprajzkutató, a Debreceni Egyetem rektorhelyettese szólt a jelenlévőkhöz, kiemelve, mit jelent a közelgő húsvét ünnepe a 2 milliárd keresztény hívő számára. Mint fogalmazott: hagyományaink azok a kulcsok, melyek által feltárulnak identitásunk titkai.

A kiállításon Jánosi, Bala­zsér, Beregdéda, Nagybégány, Palágykomoróc, Tiszacsoma, Salánk, Karácsfalva, Tiszaújhely, Tiszaújlak, Csepe, Tiszabökény, Beregszász és Farkasfalva görögkatolikus templomainak ma is használatban lévő sírlepleit tekinthették meg az érdeklődők, melyek közül a legrégebbiek – a salánki, a nagybégányi és a palágykomoróci – a XIX. századból származnak.

A kiállítás megnyitóját az ungvári teológiai akadémia növendékeinek éneke zárta, ezt követően pedig nagyböjti ételbemutatóra is sor került. A jelenlévőket a Mátyfalvai Görögkatolikus Egyházközség látta vendégül. A bemutatón a településre jellemző böjtös ételeket, többek között kolibát (gabonából, magvakból álló édesség), kukoricadarás töltött káposztát, vinyigretet (céklás saláta), olajos hagymát, káposztás paszulyt kóstolhattak a jelenlévők.

A kiállítás április 15-ig tekinthető meg a Rákóczi-főiskola olvasótermében. 

Espán Rita