Választások: Új pártok, régi parlament
Egyre nyilvánvalóbb, hogy a július 21-ére kitűzött előrehozott parlamenti választásokon mely politikai erők juthatnak képviselethez a Legfelső Tanácsban. Az is egyértelmű immár, hogy az átalakulóban lévő ukrán politikai elit számára a demokrácia változatlanul csak addig fontos, amíg az érdekeit szolgálja.
Öt párt juthat a parlamentbe
A legutóbbi közvéleménykutatások azt mutatják, hogy 4-5 párt jutna a Legfelső Tanácsba, ha most tartanák a választásokat.
Így a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet adatai szerint Volodimir Zelenszkij elnök pártját, a Nép Szolgáját (Слуга народу) a megkérdezettek 48,5%-a kész támogatni azok körében, akik már tudják, hogy kire adják a voksukat. További 11,8% az Ellenzéki Platform – Az Életért (Опозиційна платформа – За життя) tömörülésre szavazna, míg a Petro Porosenko Blokkja Szolidaritás (új nevén: Європейська солідарність) támogatottsága 8,1%. A Julija Timosenko nevével fémjelzett Haza (Батьківщина) a voksok 7,8%-ára számíthatna jelenleg, míg a Szvjatoszlav Vakarcsuk popénekes által minap útjára indított politikai formáció, a Hang (Голос) 5,6%-os eredménye már a 2% körüli mérési hibahatáron belül van, vagyis nem tekinthető bizonyosnak, hogy a párt átlépi a parlamentbe jutáshoz szükséges 5%-os eredményküszöböt. Ugyancsak bizonytalan az Erő és Tisztesség (Сила і честь – 3,8%), Oleh Ljasko Radikális Pártja (Радикальна партія Олега Ляшка – 2,9%), a Szvoboda (Свобода – 1,9%) és a Polgári Álláspont (Громадянська позиція – 1,8%) helyzete. A többi párt támogatottsága nem éri el az 1%-ot, vagyis szereplésük csak annyiban érdemel figyelmet, amennyiben szavazatokat rabolhatnak a nagyobb pártoktól.
Szavazatot vásárolni tilos!
Első olvasásra kicsit furcsa módon a Központi Választási Bizottság (CVK) a napokban közleményben emlékeztette a parlamenti választásokon induló képviselőjelölteket, hogy a pártlistán és egyéni választókerületben indulók egyaránt az azt követő napon kezdhetik el a kampányt, hogy a CVK határozott a képviselőjelöltként való bejegyzésükről. A testület egyben figyelmeztetett, hogy tilos kampányolni a választóknak és intézményeknek juttatott pénzeszközökkel, ingyenes vagy kedvezményes árú termékekkel, szolgáltatásokkal, munkákkal, értékpapírokkal, hitelekkel és sorsjegyekkel.
A CVK közleménye akkor válik igazán érthetővé, ha felidézzük, hogy korábban Olekszij Koselj, az Ukrán Választók Bizottsága (KVU) civil szervezet vezetője rámutatott: hovatovább egyre tömegesebbé válik az áruk és szolgáltatások osztogatása a potenciális képviselőjelöltek nevében. „Totális bacchanáliának is nevezhetnénk, ami most zajlik – vélte a szakértő. – Néha mindez afféle mini-szupermarketekre emlékeztet: a politikusok tömegesen ajándékoznak szülőknek, gyermekeknek és a célcsoportoknak csomagokat, juttatásokat stb.”
Azonban jelen helyzet szerint mindez nem számít megvesztegetésnek, amíg az adott pártot vagy képviselőjelöltet nem regisztrálták a választási folyamat szubjektumaként, azaz amíg nem nyújtották be a bejegyzéshez szükséges dokumentumokat, s a CVK meg nem erősítette a bejegyzés tényét – mutatott rá a KVU.
Olvasóink emlékezhetnek rá, tavaly decemberben a CVK felpanaszolta, hogy az államfői posztért indulók még azelőtt vásároltak reklámszolgáltatásokat, hogy bejegyezték volna őket elnökjelölteknek, így nem kellett beszámolniuk a korábban felhasznált pénzekről. Vagyis már hónapokkal ezelőtt felmerült a választási törvényeknek az a hiányossága, hogy nem szabályozzák a jelölteknek a hivatalos kampánykezdet előtti tevékenységét. Azóta lett volna rá idő és mód, hogy a Legfelső Tanács a jogszabályok módosításával tovább fokozza a választások tisztaságát és átláthatóságát, ám a honatyák gondosan kerülték a témát. Ismét bebizonyosodott, hogy az ukrán politikusokat csak akkor és addig érdekli a demokrácia és a reformok, amikor és ameddig éppen ez szolgálja az érdekeiket.
Meddig maradnak az egyéni választókerületek?
Emlékezhetünk rá, a majdanos „forradalmi” szerveződések többsége 2014 táján lelkesen fogadkozott, hogy hatalomra kerülve eltörlik az egyéni választókerületeket mint a korrupció melegágyát, hiszen a helyi kiskirályok egyszerűen megvásárolhatják maguknak a képviselői mandátumot, majd a parlamentben gyakorlatilag szabadon áruba bocsáthatják a szavazatukat. Később azonban kiderült, hogy a Petro Porosenko államfőt támogató, létszámában egyre fogyatkozó parlamenti koalíció csak úgy tudja keresztülvinni akaratát a törvényhozásban, ha a fontos szavazásokkor ráveszi az egyéni képviselőket, hogy az elnök és a kormány kezdeményezései mellett szavazzanak. Így azután nem csoda, ha az egyéni választókerületek megszüntetésének kérdése egyszer s mindenkorra lekerült a törvényhozás napirendjéről.
A téma az idei elnökválasztás alkalmával került ismét előtérbe, s maga Volodimir Zelenszkij azóta megválasztott államfő is azon a véleményen van, hogy az egyéni választókerületeket meg kell szüntetni. Beiktatása után egyik első intézkedéseként az államfő kezdeményezte a parlamentben a választási törvény módosítását, miáltal Ukrajna áttérhetett volna a tisztán listás választási rendszerre. Csakhogy az új elnökkel szembehelyezkedő „régi” parlament a maga jól felfogott érdekében meghiúsította ezt az elképzelést.
Így viszont maradt a régi rendszer, mely szerint 225 képviselő a pártlistákról, 199 pedig az egyéni választókerületekből juthat mandátumhoz a július 21-i választások eredményeként. Ennek az új képviselőtestületnek lehet majd a feladata határozni az egyéni választókerületek sorsáról.
(zzz)
Miért van szükség egyéni választókerületekre?
Az egyéni választókerületek megszüntetésével távolról sem ért mindenki egyet Ukrajnában. Az egyéni mandátumot szerzett képviselők feladata kellene, hogy legyen a regionális és közösségi érdekek megjelenítése a törvényhozásban. Ha pedig Ukrajnában ez a rendszer pillanatnyilag nem működik, abban nem a világ számos országában évtizedek óta kiválóan működő vegyes választási rendszer a ludas, hanem az ukrán törvényi szabályozás, vagy inkább a törvények be nem tartása, megkerülése.
Szakértők rámutatnak, az egyéni választókerületek kiválthatók lennének egy olyan kétkamarás parlamentre való áttéréssel, amelyben az alsóház képviselőit pártlisták alapján választanák meg, a felsőházat pedig az egyes régiók képviselői alkotnák. Annak viszont súlyos következményei lehetnek, ha egyáltalán nem létezik olyan struktúra, mechanizmus, amely jogilag szabályozott lehetőséget biztosít a regionális érdekek megjelenítésére, illetve a problémák megoldására.
Csakhogy a helyi érdekeket folyton a szeparatizmussal egybemosó, s azoktól betegesen rettegő hazafias beállítottságú, egy erősen központosított államban gondolkodó ukrán politikai elit hallani sem akar semmiféle regionalizmusról. Ezzel magyarázható, hogy a korrupció elleni harccal takarózva évek óta makacsul küzdenek – legalábbis a szavak szintjén – az egyéni választókerületek ellen. Erre a félelmükre vezethető vissza az országban zajló közigazgatási reform is, amelynek egyik célja a történelmi régiók felszámolása a közigazgatási egységek határainak átszabásával, a regionális sajátosságok elmosásával.
Ezek a központi törekvések rányomják a bélyegüket a kárpátaljai magyarság érdekeinek képviseletére is. A parlamenti választási törvény 18. cikkelye értelmében az egyéni választókerületek kialakításánál figyelembe kell venni az ott élő nemzeti kisebbségek érdekeit, az adott régió nemzetiségi összetételét. Ebből következőleg a Nagyszőlősi, a Beregszászi, az Ungvári és a Munkácsi járásokban élő magyarok joggal tarthatnak igényt egy olyan választókerület kialakítására, amelyben a magyarság alkotja a többséget, s így lehetősége nyílna saját képviselőt küldeni a Legfelső Tanácsba. Ám a 2005. évi választások óta megyénkben rendre úgy alakítják ki a választókerületeket, hogy az egy tömbben élő magyar lakosság több választókerület között oszlik meg, méghozzá oly módon, hogy egyikben sem alkot többséget.
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) immár évek óta követeli a magyar többségű választókerület kialakítását, a CVK azonban különböző mondvacsinált okokra hivatkozva rendre elutasítja ennek a jogos igényünknek a kielégítését. Idén tavasszal Brenzovics László parlamenti képviselő, a KMKSZ elnöke e törvénysértő helyzet miatt beperelte a CVK-t, ám a per hatása legfeljebb a következő választások alkalmával mutatkozhat meg.
Így a kárpátaljai magyarságnak és érdekvédelmi szervezeteinek jelenleg nincs más választása, mint hogy elindítsa jelöltjeit mindhárom jelentősebb számban magyarok által lakott választókerületben, amit a KMKSZ már meg is tett (Írásunkat lásd a 4. oldalon!). A három választókerület közül egyedül a 73. számú, Nagyszőlős központúban van reális esélye a győzelemre a Szövetség jelöltjének, ahol a magyarság aránya a lakosságon belül meghaladja a 30%-ot. A magyar jelöltek indítása, s a rájuk leadott szavazatok minél nagyobb száma azonban mind a három választókerület esetében az ukrán politikai elitnek címzett egyértelmű és fontos üzenet: a magyar közösség él, aktív, s nem hagyja ukrán célok érdekében felhasználni a magyar voksokat.
(ntk)
