Magyarok Kenyere – Nagy István: „A magyarságban töretlenül jelen van az összetartozás elemi érzése”
„A magyarságban töretlenül jelen van az összetartozás elemi érzése” – hangoztatta az agrárminiszter múlt szombaton Szolnokon, a Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem program Kárpát-medencei búzaösszeöntési ünnepén.
Nagy István, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetsége (MAGOSZ), a Magyarok Kenyere Alapítvány, valamint Szolnok Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala által rendezett eseményen arról beszélt, hogy a program egy bő évtizede egyfajta új nemzeti ünnepé nőtte ki magát: az önzetlen segítőkészség, a nemzeti összetartozás alulról szerveződő ünnepévé, az összmagyarság ünnepévé.
Ez a program többet kíván adni segélynél – mondta. Esélyt kíván adni a nehéz sorsú honfitársaknak az emberhez méltó életre, az emberi értékek megőrzésére, képességeik kibontakoztatására.
A miniszter beszélt arról, hogy napjainkban az ellátásbiztonság, a mindennapi kenyér elsőrendű, ezért felértékelődnek az állam stabilizációs és védelmi funkciói. A program fejlődése ma is töretlen, ez csakis úgy lehetséges, hogy „a szeretet erejéből táplálkozik” – fogalmazott.
Nagy István megköszönte a gazdák munkáját, akik viszontagságos, nehéz időszakban kiválóan helytálltak. Ennek eredménye, hogy „ma itt az új kenyér az asztalon”, és az ország kenyere egész évben biztosítva van – jelentette ki.
Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetségének (MAGOSZ) elnöke méltatta, hogy a mostani eseményen jelen van az egész Kárpát-medence, a „történelmi Magyarország”. „Most Szolnok városa a történelmi Magyarország gazdáinak fővárosa” – mondta. Felidézte, hogy Trianonban darabokra szaggatták Magyarországot, de most a gazdák által a nemzet együtt van, az összetartozás érzése ad erőt a helytálláshoz – mondta.
Beszélt arról, hogy az adományokat ajándékként, tisztelettel és szeretettel nyújtják át. Elmondása szerint a háború kezdete óta több alkalommal járt Kárpátalján, mert „kell, hogy az emberek érezzék nemcsak lélekben, hanem fizikailag is ott vagyunk”.
(MTI/Kárpátalja)
