Az elévülési időről

„Mennyi az elévülési idő büntetőügyekben? Meddig kell a felelősségre vonástól tartania annak, aki lekever egy pofont a szomszédjának?”

– Elévülési időnek azt a törvény által megszabott időt nevezik, amelynek elteltével az elkövető személy mentesül a felelősségre vonás alól tettéért, azaz nem indítható ellene ezért eljárás, illetve nem szabhatnak ki rá büntetést.

Bűncselekmények esetében az elévülési időket a Büntető törvénykönyv (Кримінальний кодекс України – a továbbiakban: Btk.), annak is mindenek­előtt a 49. cikkelye, valamint néhány nemzetközi jogi szerződés állapítja meg.

A büntetőjogi elévülés időtartama a bűncselekményeknek a Btk. 12. cikkelyében rögzített minősítésétől is függ.

A személy mentesül a büntetőjogi felelősségre vonás alól, ha a bűncselekmény elkövetésének napjától az ítélet jogerőre emelkedéséig eltelt:

• kisebb súlyú bűncselekmény/vétség elkövetése esetén, amelyért a kiszabható büntetés enyhébb, mint a szabadságkorlátozás – két év;

• kisebb súlyú bűncselekmény elkövetése esetén, amely szabadságkorlátozással vagy (legfeljebb 2 év) szabadságvesztéssel büntetendő – három év;

• közepesen súlyosnak minősülő bűncselekmény elkövetése esetén – öt év;

• súlyos bűncselekmény elkövetése esetén – tíz év;

• különösen súlyos bűncselekmény elkövetése esetén – tizenöt év.

Figyelembe kell venni, hogy az elévülést felfüggesztik, ha a bűncselekményt elkövető személy kibújt az előzetes vizsgálat lefolytatása vagy a bírósági eljárás alól. Ezekben az esetekben az elévülés számítását attól a naptól folytatják, hogy az illető beismerő vallomással jelentkezett a hatóságoknál, vagy elfogták. Egyéb esetekben a tettes a bűncselekmény elkövetésétől számított 15 év múltán mentesül a felelősségre vonás alól.

Megszakad az elévülési idő számítása akkor is, ha a fentebb jelzett határidők lejártáig az érintett személy újabb közepesen súlyos, súlyos vagy különösen súlyos bűncselekményt követ el. Ilyenkor az elévülési idő az újabb bűncselekmény elkövetésének napjától számítódik.

Az olyan bűncselekmények esetében, amelyekért életfogytiglani szabadságvesztés szabható ki, a bíróság határoz az elévülési idő alkalmazásáról. Ha a bíróság nem látja lehetségesnek az elévülés alkalmazását, életfogytiglani szabadságvesztés nem szabható ki, és helyébe határozott ideig tartó szabadságvesztés lép.

Ugyanakkor nem alkalmazható elévülési idő a következő bűncselekmények vonatkozásában: az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatására, megdöntésére vagy az államhatalom megragadására irányuló cselekmények; Ukrajna területi integritása és sérthetetlensége elleni cselekmények; az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása vagy megdöntése, illetve az államhatalom megkaparintása Ukrajna területének vagy határainak megváltoztatása céljából elkövetett cselekmények finanszírozása; hazaárulás; államférfi vagy közszereplő elleni merénylet; szabotázs; kémkedés; az Ukrán Fegyveres Erők és más katonai alakulatok törvényes tevékenységének akadályozása; agresszív háború tervezése, előkészítése, kirobbantása és folytatása; a háborús törvények és szokások megsértése; tömegpusztító fegyverek alkalmazása; népirtás.

A Btk. 106. cikkelyének 2. pontja külön rendelkezik az elévülési időről a tizennyolc év alatti, azaz fiatalkorú elkövetők esetében:

• két év – vétségnek minősülő bűncselekmény elkövetése esetén;

• öt év – kisebb bűncselekmény elkövetése esetén;

• hét év – súlyos bűncselekmény elkövetése esetén;

• tíz év – különösen súlyos bűncselekmény elkövetése esetén.       

hk