Szent István királyra és az államalapításra emlékeztek Tiszacsomán

A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) vidékünk egyik legjelentősebb emlékhelyén, a Tiszacsomai Honfoglalási Emlékparkban szervezett csendes megemlékezést augusztus 20-án, Szent István király és a magyar államalapítás ünnepén.

Augusztus 20. nemzeti ünnep, államalapító Szent István király ünnepe, a magyar állam ezeréves folytonosságának emléknapja, mely egyidejűleg az új kenyér ünnepe is. Ünnep, mely egyszerre emlékeztet minden magyart – éljen a világ bármely részén – a közös múltra, és tölti meg reménnyel a jövőt. Szent István király ezeréves tanítása érvényes volt a legkiszolgáltatottabb időkben is, s ma is a magyar nemzet alapító atyjának bölcsessége, előrelátása, istenhite, bátorsága és szerénysége mutat irányt sokak számára.

A Tiszacsoma határában feltárt honfoglalás kori temető mára népszerű zarándokhellyé vált, hiszen az 1980-as években folytatott ásatások eredményeként itt nyert egyértelmű bizonyítékot, hogy a magyarok ősei nemcsak átvonultak a területen, hanem lakóhelyeket létrehozva le is telepedtek itt. Ezen a területen, a több mint ezeréves temető északi részén a KMKSZ kezdeményezésére 1996-ban emlékparkot alakítottak ki, mely mellett négy éve egy impozáns látogatóközpontot hoztak létre, mely az emlékparkkal együtt az itt feltárt honfoglalás kori temető régészeti leletanyagát ismerteti meg az ide látogatókkal. Az Árpád Vezér Látogatóközpont és Lovarda számos rendezvénynek biztosít helyszínt. A koronavírus-járvány, majd a háború kitörése miatt az itt szervezett nagyszabású rendezvények az elmúlt években elmaradtak, azonban a helyi magyarság csendes koszorúzások keretében minden évben megemlékezik a történelem jeles alakjairól és évfordulóiról.

A hagyományokhoz hűen a mai rendezvényre is a Szent István-napi templombúcsút követően került sor. A Szent István nevét viselő tiszacsomai görögkatolikus templom az államalapító király ereklyéjét is őrzi.

„Augusztus 20. a múltunkra újra és újra emlékeztető, a jövőnket évről évre reménnyel megtöltő ünnep, amikor a magyar nemzet magától értetődő összetartozását megélhetjük. A magyarságot ért veszteségekre gyógyír az emlékezés, és az, hogy minden évben összegyűlünk mi, magyarok, szerte a világban” – fogalmazott ünnepi beszédében Gyebnár István, Magyarország Beregszászi Konzulátusának ideiglenes ügyvivője. „Célunk, hogy aki magyarnak született, maradhasson a szülőföldjén is magyar. Fontosnak tartjuk, hogy a határokon kívül rekedt magyaroknak minden lehetőségük meg legyen arra, hogy megőrizzék nemzeti identitásukat, ápolják kulturális örökségüket, jólétben, békében és biztonságban éljenek” – szögezte le a diplomata, hozzátéve: a kárpátaljai magyarok a továbbiakban is számíthatnak a nemzeti magyar kormány, a magyar emberek, Magyarország támogatására. „Azt szeretnénk, hogy Kárpátalja legyen és maradjon meg egy olyan területnek, ahol évtizedek óta élnek együtt békésen különböző vallású és nemzetiségű emberek, s ahonnan az emberek nem távoznak, hanem ahová visszatérnek” – jegyezte meg a konzul.

Sin József, a KMKSZ alelnöke, a KMKSZ Beregszászi Középszintű Szervezetének elnöke az esemény és annak helyszíne kapcsán kiemelte: „Itt, Tiszacsomán különösen szívmelegítő érzés a honalapításról, a kereszténység felvételéről, nemzeti örökségünkről és a magyarok összetartozásáról beszélni. Felemelő érzés, hiszen itt vannak bizonyságul őseink sírjai, csontjai, s ezer éve itt vagyunk, megtartottuk e földet, kereszténynek és magyarnak.” A KMKSZ alelnöke konstatálta továbbá, hogy „ma minden felelősen gondolkodó magyar ember tudja: a mi hazánkat kard szerezte, de a kereszt tartotta meg, immár több mint egy ezredéve”. Sin József elmondta, hogy Ukrajna, s benne a kárpátaljai magyarság még nem tagja „a nagy európai családnak, de úgy gondolom, mi a szuverén, független államok szövetségét akarjuk és támogatjuk. Egy békés, szabad Ukrajnát szeretnénk, az agresszor megfékezését, további veszteségeink elkerülését, hiszen a háborús helyzet miatt nő az elvándorlás is országunkból, s rengeteg föld marad bevetetlenül, s a föld nem terem kenyeret, csak halált hozó lövedékeket” – jelentette ki, aláhúzva: „Békét, békekötést szeretnénk, s méltósággal ünnepelni a magyar államalapítást, valamint Ukrajna függetlenségét is”.

„István király a hit sziklájára építette államát, a hit világába vezette népét. S ma nagyon fontos, hogy szívünk, életünk legyen Istenhez kötve. Maradjunk meg hát magyarnak és kereszténynek – ez a nagy királyunk üzenete nekünk, mai magyaroknak” – hangsúlyozta felszólalásában a KMKSZ alelnöke.

Dobos András, a Nyíregyházi Görögkatolikus Papnevelő Intézet rektora az államalapító király személyét felidézve kiemelte: „Szent István királyunknak a legnemesebb, a legbátrabb tette nem az volt, hogy államot alapított, hogy templomokat épített, hogy törvényt alkotott, hogy egyházmegyéket állított fel, hanem az, hogy élete vége felé mindentől el tudott szakadni és mindent bizalommal át tudott adni az Isten kezébe: elhelyezte koronáját a Mindenkor Szűz Mária elé, és az isteni gondviselésre bízta a hazáját és nemzetét”, majd Isten áldását kérte a jelenlévőkre.

Az egybegyűltek ezután elhelyezték az emlékezés koszorúit a Szent Istvánt ábrázoló fából készült szobor talapzatához.

A koszorúzást követő rövid kulturális műsor keretében elsőként a sárosoroszi Hangraforgó citeraegyüttes előadásában dunántúli népdalok csendültek fel, majd Balega Beatrix tiszacsomai kislány Juhászné Bérces Anikó Fohász Szent István királyhoz című versét szavalta el. Ezután a tiszacsomai Bokréta hagyományőrző csoport szatmári táncokat mutatott be, s végül a Sárosoroszi Tehetséggondozó Műhely énekegyüttese megzenésített verseket adott elő.

CsA