Múltidéző

Volt egyszer egy Beadvány

Kárpátalja XX. századi története nem szűkölködik érdekes jelenségekben. A négy impériumváltás negatív tapasztalatai sajátos túlélési stratégia alkalmazására kényszerítették a helyi lakosságot.

Gecse Endre, az 1956-os magyar forradalom kárpátaljai vértanúja

„Vallását, nemzetét papi esküjéhez híven legjobb tudása szerint minden erejével igyekezett szolgálni. Sikeresen. Tartotta a lelket a pásztor nélkül maradt gyülekezetekben.”

(Csirpák Emil, Gecse Endre anyai ági unokaöccse így emlékezik a mártírra)

Pannónia szálló, melyet iskolává alakítottak, majd lebontottak

Ez a cikk teljes egészében igazolja az ukrán nyelvű Elvesztett Ungvár sorozat címét, mert az épületnek, amelyről most mesélni szeretnénk, mára nyoma sem maradt. A Pannónia hotelről van szó, amelyet később agyagipari, majd famegmunkáló iskolává alakítottak át.

Hogyan nem lettek a kárpátaljai reformátusok a szovjet baptisták egyházába beolvasztva 1947-ben?

Alább egy olyan feledésbe merült egyházpolitikai elképzelést próbálunk feleleveníteni, amelyet nemcsak a magyarországi egyháztörténet nem tart számon, de annak emléke szinte teljesen kihullott a kárpátaljai magyar lelkészek emlékéből is.

Kárpátalja szovjetizálása – A megszállástól a bekebelezésig

Kárpátalja XX. századi történetében több drámai fordulatot találunk. A háborúkat lezáró, etnikai viszonyokat figyelmen kívül hagyó békeszerződések következtében a terület többször gazdát cserélt.

Kárpátalja magyar fennhatóság alatt (1938–1944)

Az első világháborút követően Európa térképe teljesen átrendeződött. A romokon nagyhatalmak tűntek el, s egyben új nemzetállamok születtek, amelyeknek a kialakult új rendhez kellett alkalmazkodniuk.

Az ungvári császári és királyi 2. katonai tartalékkórház temetője

A kárpátaljai temetők, ahol az I. világháború katonái utolsó nyughelyükre leltek, szomorú téma, mivel jelenleg szinte mindegyik nagyon rossz állapotban van, kevésbé feltártak, elhanyagoltak és elfelejtettek. Sőt, az egyik legnagyobb ilyen temetőnek még a nyomai sem maradtak fenn.

A múlt óriás szárnyasai

A perzsa és az arab mondavilágban, illetve az Ezeregy éjszaka meséiben is szerepel egy hatalmas madár, melyet rukhnak vagy roknak neveztek, s a középkor legnagyobb európai szárazföldi felfedezője, a velencei Marco Polo is írt róla az ázsiaiaktól hallottak alapján.

Kék-sárga kokárdák

1918 végén Felsővereckén a helyi csendőrök kihallgatták az egyik görögkatolikus lelkészt ukrán irányultságú, magyarellenes propaganda folytatásának gyanúja miatt.

130 éve hunyt el Merényi János honvédfőhadnagy

A 19. századi szűkebb vidékünk egyik derék tagját temették 1890. február 9-én Munkácson. Merényi János 1826. október 21-én született a Bereg vármegyei Fogarason, ahol édesapja abban az időben a Schönborn grófok uradalmi számtartójaként lakott.