Versajánló

Szöllősi Zoltán: Lengedező

Lengedező bolyhos eső

Szinte havazik

Bánatvivő fáradt idő

Ősz is tavasz is

Hova véled dúdolt ének

Ily kétségekből

Szívem megett város remeg

Feledésbe dől

Hazafelé mért lefelé

Visz mindig az út

Tóth László: Isten névrokonai

Frici – kutya. A kutyám. Ahogy néz rám.

Az időtlenjéből az én időmben időzőre.

Kosztolányi Dezső: Otthon

Az esteli vonattal hazamentem

és minden úgy volt, hogy régente még,

a holdsugár némán sütött a kertben,

sóhajtva lengtek a hűs jegenyék.

Turbók Attila: Szökni megint?

Szökni megint? Szökni? Hova?

Tengertől a rozsdálló szurdokig?

Bezárkózásból ki a prérire,

ahol a szél is meghunyászkodik?

Illyés Gyula: Hajlik a nyír...

November van, torlódnak a fellegek,

sejteni csak, a déli nap hol lebeg:

hályogosan meg-megvilágul az ég,

mint mikor vak nyitja-hunyja holt szemét.

Weöres Sándor: Bolero

Mind elmegyünk, a ringatózó fák alól mind elmegyünk,

a párás ég alatt mind indulunk a pusztaságon át

a száraz ég alá, ahányan így együtt vagyunk,

olyik még visszanéz, a holdsugár a lábnyomunkba lép,

végül mind elmegyünk, a napsütés is elmarad

Csoóri Sándor: Emlékezés 1956 novemberére

Ősz volt, ősz, napok, hetek,

vagy talán évek óta: karhatalmista ősz.

Szél igazoltatott minden hazátlanul

kószáló falevelet az utcasarkon,

minden rohamsisakos gesztenyét.

És szél igazoltatott engemet is.

Vékony, tavaszi felöltőben

Léka Géza: Legenda

Elment az egri kiskölyök, a régi,

a  szökőkútba szédült Pista gyerek,

ki hatvan évig viselte, ragyogta,

cseppenként osztva meg a történetet.

Hogy letérdepelt ott egy vénasszony is,

a káva mögé roskadt: Él-e? Jól van!

Reményik Sándor: Kétféle fájdalom

Én nem bánom a pöröly zuhanását,

Ha reá, mint a gránit, felelek,

Úgy felelek, hogy szikrákat vetek,

Szikrákat, mik lelkemből az égig

Szökkennek – és aztán ott maradnak,

Elmúlhatatlan fényű csillagoknak.

Én nem rettegek kegyetlen kezétől

Szabó Lőrinc: Tücsökzene

Tiszaújlak

Néha bementünk Újlakra, a kis

mezővárosba. Ott már vonat is

volt, s állomás, aszfalt és üzletek.

Gyalog mentünk, vagy, hogyha szekeret

kaptunk, Bökénynek, a vashídon át.

Révészek és komp szelte a Tiszát;