Versajánló

Nemes Nagy Ágnes: Mesterségemhez

2022. április 10., 12:34 , 1102. szám

Mesterségem, te gyönyörű,

ki elhiteted: fontos élnem.

Erkölcs és rémület között

egyszerre fényben s vaksötétben,

 

mint egy villám szaggatta táj

szikláin, ahol állhatatlan

roppant felhők – nagy, gomolyos

agyvelők – tüze összecsattan,

Tovább »

Weöres Sándor: Pavane

2022. április 3., 12:31 , 1101. szám

Mi lesz vélem, nem tudom,

eltévedtem az úton.

Ha örülni tévedtél el,
három-négy muzsikus
húzza, hogy táncba fuss,
körül-muzsikálnak téged
és várják a fizetséget.

Mi lesz vélem, nem tudom,
eltévedtem az úton.

Tovább »

Csukás István: Távirat jött egy kollegától

2022. március 29., 12:32 , 1100. szám

Távirat jött egy kollegától,

ez aztán ritka esemény,

még én is meglepődtem rajta,

pedig nem vagyok túl szerény,

 

de elszoktunk már a jó szótól,

egymást maró kutyacsapat

a szelíd lelkű költők céhe,

s a közönség joggal mulat,

 

Tovább »

Tao Te King: Az Út és Erény könyve (25.)

2022. március 20., 12:44 , 1099. szám

Íme az ős-zűrből keletkezett,

az ég és föld előtt született:

mily békés, mily üres!

Magában van, nem változik,

zavartalan mindenütt működik.

Ő az ég-alattinak anyja.

Nevét nem ismerem,

kisebb nevén út-nak mondom,

Tovább »

Petőfi Sándor: Bordal

2022. március 15., 13:15 , 1098. szám

Egyik kezemben a fegyverem,

A másikat sem hevertetem,

Jobbkezemben tartom kardomat,

Balkezembe veszek poharat.

 

Aki mostan nem tart énvelem,

Verje meg azt az én istenem,

Vigyék el a körmös angyalok...

A hazáért iszom, igyatok!

 

Tovább »

Oravecz Imre: A hír vétele

2022. február 22., 19:49 , 1097. szám

Mikor apámmal közöltem a hírt,

hogy meghalt anyám,

hirtelen a szája elé kapta a jobb kezét,

mintha megégette volna valamivel az ajkát,

vagy olyat mondott volna,

mit nem akart, és máris megbánt,

a balt meg leejtette

és kifelé fordított tenyérrel

Tovább »

Nemes Nagy Ágnes: Keress hazát

2022. február 20., 12:34 , 1096. szám

Nem-alvadó hiányérzet gyötör.

Mit áhítok, mikor tüdőmbe csorran?

Mint tetszhalott, csokrot, dohányt, gyönyört.

Meredve nézek a saját toromban.

 

Megillet minden. Értem száll a bor.

De nem fakad a szó, csak bent szivárog,

Tovább »

Csoóri Sándor: Incselkedni vadhírek jönnek

2022. február 13., 11:14 , 1095. szám

Új nap jön, új év, hószüret

s a csodák mégis elmaradnak,

szederágat zörget a felszél,

merev bagolyszem minden ablak.

 

Incselkedni vadhírek jönnek

Nyugat felől, havakban kúszva:

kérges, bankrabló Mikulások

mosolyognak a kisfiúkra.

Tovább »

Áprily Lajos: Új cinkeszó

2022. február 6., 12:36 , 1094. szám

1.

Köd és mínusz tíz. Február.

De az a „kicsicsűr”-madár

nagyvígan fittyet hány neki

s pici gitárját pengeti.

Nem lát eget, nem lát napot,

nem érez olvadás-szagot,

köd gomolyog, köd tornyosul,

tollára permetegje hull,

Tovább »

Kosztolányi Dezső: Téli alkony

2022. január 30., 11:14 , 1093. szám

Aranylanak a halvány ablakok…

Küzd a sugár a hamvazó sötéttel,

fönn a tetőn sok vén kémény pöfékel,

a hósík messze selymesen ragyog.

 

Beszélget a kályhánál a család,

a téli alkony nesztelen leszállott.

Mint áldozásra készülő leányok,

Tovább »

Oldalak