Versajánló

Kopriva Nikolett: HALOTTAK IDEJE

2024. június 9., 12:09 , 1213. szám

I.    

Tovább »

Babits Mihály: ÁLDÁS A MAGYARRA

2024. június 2., 13:13 , 1212. szám

Ne mondjátok, hogy a haza nagyobbodik.

A haza, a haza egyenlő volt mindig
ezer év óta már, és mindig az marad,
mert nem darabokból összetákolt darab:
egytest a mi hazánk, eleven valami!
Nem lehet azt csak úgy vagdalni, toldani.
 

Tovább »

Lajtos Nóra: Anyám kétszikű rózsa

2024. május 26., 12:09 , 1211. szám

És akkor anya az ölébe vett,

dúdolt egy ismerős dallamot,

kétszikű virágok voltunk így ketten:

fő- és mellékgyökérzetünk összekuszálódott

az évek során. Rózsává virult az én anyám,

illatozik ma is gyerekkori emlékeimben,

Tovább »

Reviczky Gyula: Pünkösd

2024. május 19., 13:09 , 1210. szám

Piros pünkösd öltözik sugárba,

Mosolyogva száll le a világra.
Nyomában kél édes rózsa-illat,
Fényözön hull, a szivek megnyilnak.
 

Tovább »

Ratkó József: Zsoltár

2024. május 12., 12:09 , 1209. szám

Az anyák halhatatlanok.

Csak testet, arcot, alakot
váltanak; egyetlen halott
sincs közülük; fiatalok,
mint az idő.

Tovább »

Móra László: Letarlott földön ünnepoltár

2024. május 5., 13:09 , 1208. szám

Emberhangyák nyüzsögnek szerte.

Aratnak hajnal óta már.
Aranyszedőknek szőnyegére
Tengersok kincset szór a nyár.
– Ma ünnepet ül a határ.

Tovább »

Szalai Borbála: Csodálatos beszéd

2024. április 28., 12:04 , 1207. szám

Földgolyónkon

más-más nyelven

beszélnek az emberek…
Ha nem értem

szavaikat –
hányja a hab keblemet.

 

Vajon miről

beszélgetnek?
Ugyan, mit is mondanak?
Szavaik az

én fülemnek
idegenül hangzanak.

 

Tovább »

Kégl Ildikó: a szerelem lefolyik a sió csatornán

2024. április 21., 13:09 , 1206. szám

mint egy pogány poézis

Tovább »

József Attila: VILÁGOSÍTSD FÖL

2024. április 14., 12:18 , 1205. szám

Világosítsd föl gyermeked:

Tovább »

Balázs F. Attila: Múzsa

2024. április 7., 12:09 , 1904. szám

múzsám, te szépszárnyú lepke,

hímporod a képernyőt belepte

az ég beborult fölötted,
mint olvadt ólom
folynak az esőcseppek
álmaid savas esője
nyomot hagy
gyümölcsön, virágon,
a döbbenet megköti lábam
mint a szikkadó beton,

Tovább »

Oldalak