Versajánló

Kosztolányi Dezső: Mózes imája

Hatalmas úr, sziklás erősség,

te láthatatlan nagy titok.

Intesz, s a földi munka hősét

dörgő szavaddal elhivod.

Te fenn a csillagoknak ormán

trónolsz ragyogva, komolyan.

Mi itt törődünk lenn mogorván

s tűn életünk, mint a folyam.

Kenéz Ferenc: Poetica 2001

Köszöntöm az összes számítógépet,

az egykori lehallgató készülékeket

és valamennyi lehallgató tisztet,

köszöntöm a monitorok előtt

ülő mai bankhivatalnokokat,

s a tegnapi füles névre hallgató cenzort,

üdvözlöm a világ összes költészeti

Áprily Lajos: Fegyvertelen vadász dala

Völgyek felett hangos torokkal

üzenhet a vadásztülök.

Békét kötök az állatokkal,

az erdővel kibékülök.

Rejtőzve már többé nem állok

zsákmánnyal csábító lesen.

Márciusi szalonka-párok

suhanjanak szerelmesen.

Kukorelly Endre: Buszvezetés

Egy buszvezető szándéka, mikor vezeti a buszt.

Az embernek ez a törekvése, hogy fölférjen a buszra.

Az úrvezető igyekszik lehagyni egy buszt.

A busz hátsó ajtaja szuszog.

Amíg a Margit-hídon átverekszi magát a busz

az utas nézi a kebleket

Nagy László: Pünkösdi hajnal

Lángszalagos aranykerék

a hajnali égen,

én fölfelé vágyakoztam

s csak lent lehet élnem.

Föllebeg vérpettyes vércse,

soha nem rak fészket,

gyönge madárt lehóhérol,

nevel kis vércséket.

Petrőczi Éva: Jób könyvéből

(Mert ő megsebez, de be is kötöz, összezúz, de kezei meg is gyógyítanak. Jób 5: 18.)

Uram, sebezz és gyógyíts

kedved szerint,

csak el ne múljék rólam

kezed nyoma –

mert halálba taszít,

ha többé

Nagy Gáspár: A vers

ultrahangok sziven keresztül áramoltatása

a némaság igézete

a legnagyobb kaland lehetőségünk kitüzött

mérőlécei között

töretlen gerincek kopogtatása

hormon, mitől az ember és a nép csak

magasodhat

csillag-hombár, soha meg nem tellő

Oravecz Imre: Miatyánk

Mikor kamaszkoromban először volt tüdővérzésem,

és magamra hagyva feküdtem az új-telepi konyhán,

mert anyám elszaladt az orvosnak telefonálni,

egy idő után úgy féltem,

hogy moccanni sem mertem,

és ahelyett,

hogy a vödörbe köptem volna,

Nagy László: Anyám ül, mint egy óriás

Anyám ül, mint egy óriás,

gúzsba kötözve tart ölén,

ott rúgkapálok, pántlikás,

ütköző-szarvú kis bölény.

Bontsd a bogot, mert meghalok,

szeretnék élni szabadon,

a lányok vörös angyalok,

öklelném őket friss havon!

Tornai József: Milyen lesz a tenger?

Délen szerb, szlovén és horvát hullámok,

osztrák nap nyugaton, északon szlovák hold,

ukrán, ruszin hegyek, keleten román szók,

középen német és zsidó, örmény habok:

milyen lesz a tenger, pogány honfoglalók?

Amerika lettünk: minden nép kaptára,