Versajánló

Szép Ernő: Napjaim

Egy órát életemből,

Egy órát most hadd tegyek el,

Ó napjaim hogy elszaladnak,

Emlékbe írom ezt magamnak,

Hiszen mást úgyse érdekel.

Estefelé magamban

Egy lócán ültem fák között,

Elaltatá a csend a fákat,

A párok távolabb sétáltak

Benke László: Este az örök folyó felett

Hagyjuk aszályos fájdalmunkat.

Babráljon a széttört magyar család

cserepeivel ki-ki magában, amerre jár.

Az összetartó gyermeki lélek is odavan.

Most csöndes

és fáradt alkonyat színei rajzanak

e hegyek koszorúzta folyó

Radnóti Miklós: AZ ÁHITAT ZSOLTÁRAI

1

Szakadt, dúlt ajkunk között forgó

feszülő szavaink is csókká

gömbölyödve bujdosnak itt a

díszes pillák között egymásba-

akadt csodáló szemünkben és

elhalnak hang nélkül; amire

születnek az cifra ajándék,

zsoltáros látás és tudós csók

Örkény István: Leltár

dombos táj (zivatar után)

3 gomolyfelhő

1 halastó

1 gátőrház

1 férfi (az ablakon kihajolva)

1 kiáltás

1 jegenyesor

1 sáros út

kerékpárnyom (a sárban)

1 női kerékpár

1 kiáltás (az előbbinél hangosabb)

1 pár szandál

Kisfaludy Károly: Szülőföldem szép határa!

Szülőföldem szép határa!

Meglátlak-e valahára?

A hol állok, a hol megyek,

Mindenkor csak feléd nézek.

Ha madár jön, tőle kérdem,

Virulsz-e még szülőföldem!

Azt kérdezem a felhőktől,

Azt a suttogó szellőktől.

Konyári Mónika: Ez nem az a hely

Itt nem repülnek felhők fölé örök-ódák.

A Parnasszus: üveghegy egy mesében.

Csak a szabálytalan strófák döccennek néha,

egy-egy lejegyzett gondolat-töredéken.

Nincs négyes-hatos.

Itt a villamos is körbe jár.

Nyakláncán gyöngy az érkezés,

Gyóni Géza: Csak egy éjszakára…

Csak egy éjszakára küldjétek el őket;

A pártoskodókat, a vitézkedőket.

        Csak egy éjszakára:

Akik fent hirdetik, hogy – mi nem felejtünk,

Mikor a halálgép muzsikál felettünk;

Mikor láthatatlan magja kél a ködnek,

Orosz Margit: Hűség

„mert énvelem a hűség van jelen

az űrben tántorgó világon.”

(József Attila)

Maradok ősök utódjaként

utódok elődje,

kiben kanyarog múlt és jövő,

jelen féltett napja,

szívem dobbanása,

Halmosi Sándor: Majkról szerettem volna

Majkról szerettem volna még írni neked, de nem

Bolovits Gábor: lavór

a világ akkor még

belefért egy lavórba.

nem kellett tenger.

nem kellett nyaralás.

nem kellett messzire menni.

a víz ugyanaz volt.

hideg.

átlátszó.

a lábujjak között

apró hullámok indultak.

a falon árnyék mozdult.