Versajánló

József Attila: Az a szép, régi asszony

Azt a szép, régi asszonyt szeretném látni ismét,
akiben elzárkózott a tünde, lágy kedvesség,
aki a mezők mellett, ha sétálgattunk hárman,
vidáman s komolyan lépett a könnyű sárban,
aki ha rám tekintett, nem tudtam nem remegni,

Kányádi Sándor: Nagycsütörtökön

nagycsütörtökön már kora délután odébbállnak
a vacsorát már ki-ki a maga nem föltétlenül
családi körében költi el nagycsütörtökön
már kora délután meglép aki csak teheti
nincs idegünk már a közös szorongáshoz
a közös de a külön-különi megszégyenítéshez

Lackfi János: Kárörvendő

Másoknak soha semmi se sikerül,
s ez engem titkos elégtétellel tölt el.
Szörnyülködöm, hogy nahát, ezek válnak,
pedig hogy nyalták-falták egymást nemrég,
de belül ujjongok, úgy kell, affektált majmok,
többet ér a szerelmünk, bár nem hencegünk vele.

Karádi Márton: Kilégzés

Most, hogy megtörtént,
téged kifejezetten zavar az orvosok bizalmaskodása,
kedvességük,
mint egy szék karfájának az íve,
az ember kezének elképzelt formájához igazodik.
Mintha minden mozdulatukkal figyelmeztetnének,
hogy te hiába kérdezted tőle, hol fáj,

Petőfi Sándor: Mit csinálsz, mit varrogatsz ott?

Mit csinálsz, mit varrogatsz ott?
A ruhámat foltozgatod?
Rongyosan is jó az nékem,
Varrj inkább egy zászlót, feleségem!

Sejtek, sejtek én valamit,
A jóisten tudja, hogy mit,
De elég, hogy szól sejtésem,
Varrd meg azt a zászlót, feleségem!

Szécsi Margit: Március

Déli szellők, fújjatok csak,
játsszatok a hajamon.
Olvassz havat, melengető
márciusi szép napom.

Fagyos folyó megáradjon,
vessen bimbót minden ág.
Szebb a somfa gyenge szirma,
mint a szürke jégvirág.

Szabó Lőrinc: Betűk és bűnök

A betű vonzott. De mint enyhe bűnt,
úgy néztem a könyveket. Mindenütt
munka segít csak, az kell, a robot;
mért olvasnak hát (itt-ott) a nagyok,
fölöslegesen? Mert könnyelműek
– feleltem kérdésemre –, s bor helyett
néha meséket isznak: játszanak,

Csoóri Sándor: A hosszú tél zsoltára

Hosszú ez a tél, nem akar elmúlni soha.
Belerokkantak már az egyéves galambok is.
Elloncsosodva topognak a háztetőkön,
mint leszázalékolt éjjeliőr a fatelepen.

Szabó T. Anna: Dilidal (Pikli Natáliának)

Tudjátok, velem ki kompatibilis?
Pont, aki flúgos és pont, aki dilis!

Akinek nincs egy kis izgalmas agyláza,
az nálam biztosan nem rúghat labdába.

Jön a sok prominens eminens pléhpofa,
üsse kő, ha jut is, marad is létjoga,

Lackfi János: Irigykedő

Másoknak mindig minden sikerül,
és nekem ebből roppant elegem van.
Évekig készülnek a legjobb edzővel,
alárendelnek mindent az úszásnak,
még valamirevaló párkapcsolatuk sincs,
testhosszal döntik a világrekordot,
és mellesleg elit egyetemet végeznek.